Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése erősíti Magyarország energiaszuverenitását, az éves beruházási nagyságrendek következtében a végső felhasználók energiaszámlája, és az energiaimport-igény fenntartható módon csökken – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleménye szerint Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az egyes energiahatékonysági törvényeket módosító javaslat benyújtását követően.
Az új előírások bevezetik a magyar szabályozásba az "első az energiahatékonyság" elvét, amelyet a kormányzati energiapolitikai tervezés, a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során kell figyelembe venni – írták. A törvényjavaslat a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) létrehozását célozza. A szennyező fizet elve alapján 2021-ben bevezetendő EKR piaci alapra terelheti az energiamegtakarító beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legtöbb energiát használják fel, és amelyeknél így a legnagyobb mértékben javítható az energiahatékonyság.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az energiahatékonysági célok megvalósítása a piaci szektor bevonásával, az energiát értékesítő társaságok közös tehervállalásával valósul meg. A rendszer a következő években energiahatékonyság-javító intézkedések folyamatos végrehajtását várja el a kötelezett vállalatoktól. Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásával a belföldi építőipar, a magyar kis- és középvállalkozások megrendelés-állománya nő. A fejlesztések kedvező hatásait a vállalati és lakossági végfogyasztók is élvezhetik – hangsúlyozta az ITM. Az EKR az energiahatékonysági teljesítmény javításával hozzájárul a kormány célkitűzéseihez, a gazdasági teljesítmény és versenyképesség fejlesztéséhez, az energiafüggetlenség további erősítéséhez – olvasható a közleményben.