Magyarország 2014-2020 között a Horizon uniós kutatás-fejlesztési keretprogramban a források 0,6 százalékát hozta el, ezzel a 13 később csatlakozó állam közül Magyarország a 3. legjobb volt, az uniót létrehozó 15 tagállam a források 87 százalékát szerezte meg, míg a 13 tagország az 5 százalékát.
A koronavírus járvány a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) ágazatot 2020-ban nem viselte meg, a rendszerben sikerült a bizalmat erősíteni, a lendületet megtartani egyebek között azzal, hogy tavaly 47 milliárd forint előleget fizettek ki a partnereknek, illetve kérésre a pályázat befejezési időpontját halasztották a tartalom megtartása mellett - hangsúlyozta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.
Elmondta, a hivatal feladata, hogy összekapcsolja a tudás és a piaci szereplőket. Az eltelt három évben hangsúlyt fektettek arra, hogy kutatás eredménye minél inkább hasznosuljon a piacon, a tudást a társadalom hasznára fordítsák.
Az elért eredmények között említette az NKFIH elnöke, hogy tavaly ötször annyian pályáztak, mint néhány évvel ezelőtt, és háromszor annyi partnerrel kötöttek szerződést, kétszer akkora forrásra.
Megjegyezte, a kutatás-fejlesztési és innovációs közvetlen brüsszeli források felhasználásában nagy a különbség a régi és az új tagállamok között. Magyarország célja, hogy lakosságarányosan a közvetlen brüsszeli források 2 százalékát hozza el, ez évente 100 milliárd forint forrást jelentene.
Kutatás-fejlesztés is innováció területére az EU programokat, tématerületeket fogalmaz meg, Magyarország ezt a gondolatmenetet követi, például létrehoztak klaszterszerű működéseket, ami az uniós új kiírásainak alapelve, azaz sok iparvállalat, tudományos szervezetekkel gondolkodjon a fejlesztésen. Az állam forrást és egyéb szolgáltatási támogatást ad ahhoz, hogy a magyar pályázók a 0,6 százalék forráslehívási arányról elinduljanak a 2 százalék irányába - tette hozzá az NKFIH elnöke.
Birkner Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy a magyar állam 2021-ben tovább emelte a hazai forrást a kutatás-fejlesztésre, innovációra, a tavalyi 145 milliárd forinttal szemben az idén 182 milliárd forint keretösszegre lehet majd pályázni.