A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán hétfőn átadták Magyarország első - a magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével létrehozott - mesterséges intelligencia ipari tanszékét.
Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia tanszéken zajló kutatások hozzájárulnak egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás és az emberi agyműködést egyre jobban leképező neurális rendszerek fejlesztéséhez.
A megnyitón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a felsőoktatás megújításáról szólva kiemelte annak jelentőségét, hogy az ipar, illetve a közös kutatás-fejlesztés megjelenjen az egyetemeken. Mint mondta, az ELTE és a Bosch csoport együttműködésének keretében az egyetem közvetlenül is bekapcsolódhat az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, miközben a vállalat kutatás-fejlesztési tevékenysége számos eredménnyel bővülhet.
A miniszter felidézte, hogy számos konstrukció segíti az innovációs ökoszisztéma kialakítását, hatékonyságának növelését, a miniszter ezek között említette a többi között a nemzeti laboratóriumok, a kompetencia központok és a science parkok (innovációs központok) létrehozását. Kitért arra is, hogy három évvel ezelőtt jelentették be a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakítását. A koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a platformnak már több mint 350 tagja van.
Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban elmondta: az ELTE és a Bosch az egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a 4-es és 5-ös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.
A Bosch nemcsak az ipari hátteret és a szaktudást biztosítja az új tanszék számára, hanem a gyakorlati megvalósításban is segítséget nyújtott - közölte. Mint elmondta, modern kutatási környezet, új típusú egyetemi tér jött létre. A megújult, 400 négyzetméteres tanszéken a tantermek mellett rugalmasan használható kutatói munkaállomásokat, az együttműködést segítő teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak.
A leginnovatívabb európai vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarországnak kiemelten fontos, mert így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehet jelen a gazdasági értékláncban, és munkahelymegtartó képessége is jelentősen nőhet - hangsúlyozta Szászi István.
Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia technológiai, gazdasági és társadalmi növekvő szerepére, ami az egyetemeket is kihívások elé állította. Elmondta: a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan számos projekt van folyamatban az ELTE-n, és ma már szinte minden tudományterületen beépül a kutatásba és az oktatásba.
Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja jelezte: az innováció és az alkalmazásközpontú szemlélet jelen van kar tevékenységében, ez erős szakmai alapot biztosít az innovációban érdekelt vállalatok számára. Az együttműködés során a hallgatók gyakorlati szempontból még versenyképesebb tudást szerezhetnek, az ELTE képzési programjai pedig igazodnak a változó ipari igényekhez.