Közel 70 éve használ az emberiség atomenergiát. Azonban ez az idő is kevés volt az atomenergia körülötti viták eloszlatására.

Atomerőmű Belgiumban - Fotó: Frédéric Paulussen

A napokban sikeresen megegyezett a német kormány és az érintett energiaszolgáltatók, melyeknek a 2011-es fukushimai katasztrófa után kellet lekapcsolniuk nyolc erőművet (bővebben itt olvasható). Az erőművek lekapcsolása a mai napig egy igen megosztó döntésnek számít. Ennek apropóján kicsit részletesebben foglalkozunk az atomenergiával.

Mielőtt nagyon belemerülnénk, az elején érdemes tisztázni egy-két fogalmat az atomerőművekkel kapcsolatban:

  • Az atomerőművek alaperőművek, melyek atomreaktorok segítségével állítanak elő villamos energiát.
  • Az alaperőmű egy folyamatosan, nagy kihasználtsággal üzemelő erőmű, amely a villamosenergiarendszer terhelésének állandó részét fedezi.
  • Az atomreaktor egy energiatermelő berendezés, amelyben a maghasadások révén szabályozott láncreakciót valósítunk meg.
  • Az atomreaktorban felszabaduló energia hő formájában jelentkezik, amit a hűtőközeg segítségével vezetnek el a reaktorból. Főbb típusai:
    - Nyomottvizes reaktor: Olyan reaktor, amelynek a primer köri hűtőközege akkora nyomás alatt áll, hogy abban a magas hőmérséklet ellenére sem forr el a víz.
    - A forralóvizes reaktorban a moderátor és a hűtőközeg szerepét is könnyűvíz (H2O) tölti be. A reaktortartályban a víz egy része elforr, így az aktív zónából víz-gőz keverék lép ki. A vizet leválasztják, a gőz közvetlenül a turbinákra kerül.
    - A gázhűtésű reaktorok moderátora grafit, hűtőközege pedig valamilyen gáz (többnyire CO2 , újabban hélium). Két körrel rendelkezik, a legrégebbi reaktortípusok közé tartozik, üzemanyaga természetes vagy dúsított urán.
    - A nehézvizes reaktorokban a moderátor és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O). A típusnak nagy hátránya, hogy a nehézvíz drága, ugyanakkor a legjobb moderátor. Az üzemanyag alig (1-2%-ra) dúsított vagy akár természetes urán is lehet.

(További fogalmak a Paksi Atomerőmű honlapján)

Az atomerőművek koncepciója a második világháború után terjedt el. Igen nagy reményeket fűztek az erőművekhez, azonban bonyolultságok és magas áruk miatt nem egyből terjedtek el. Első körben a forralóvizes reaktorokat kezdték el építeni. Manapság a villamos energia termelésének nagyjából 10%-át atomenergia biztosítja. Jelenleg a világ egyik legtisztább és legbiztonságosabb módja az energia előállításának, ezért nem véletlen, hogy sokak gondolják a jövő karbonsemleges alap-energiaforrásának.
(Bővebben)

Azonban a történelem során bekövetkezett atomkatasztrófák miatt az emberek elbizonytalanodtak az atomenergiával kapcsolatban. A legismertebb a csernobili atomerőmű-baleset, mely 1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben.(Bővebben)

Az atomerőművek környezetbarát, szén-dioxid-mentes működés mellett (tanulva a korábbi hibákból) biztonságos körülmények között folyamatos energiaellátást tesznek lehetővé. Fenntartásuk az egyik legolcsóbb, a működéshez szükséges üzemanyag szállítása és raktározása egyszerű, nem foglal sok helyet. A keletkező radioaktív hulladék mennyisége csekély, és jól kezelhető. Az erőmű hatásfoka magas, nem függ a környezeti hatásoktól. Minden műszaki és gazdasági szempont szerint az atomerőmű a hosszú távú, biztonságos villamosenergia-ellátás alapja.

Azonban a radioaktivitás és a bekövetkezett katasztrófák miatt az emberek többsége még mindig bizonytalan az atomenergiával kapcsolatban. 2018-ban Magyarországon a Greenpeace közvéleménykutatást rendelt meg a Závecz Resarch-től a paksi atomerőmű bővítésével, vagyis Paks 2-vel kapcsolatban, a következő kérdés is helyet kapott a felmérésben: Ön szerint melyik a két legfontosabb érv a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítése ellen? A legtöbb szavazatot kapott érv végül az lett, hogy „veszélyes” (39%), a második helyre pedig a „radioaktív hulladék kérdése” futott be (29%). 

Mindig lesznek érvek, és ellenérvek. Könnyen meglehet, hogy egy egészen más energiaforrásé lesz a jövő (például az ITER fúziós erőmű), azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a jelenlegi technológiák körül az atomerőművek akár életeket is menthetnek.

A vita igen széles körben elterjedt, így nem egy tudományos csatorna is foglalkozott már vele. Szeretnénk ajánlani a Kurzgesagt - In a Nutsehell három részes (összesen nagyjából 15 perces) videósorozatát, melyben körbejárják az atomenergiával kapcsolatos témákat (a részekhez elérhető a magyar felirat):

  • Az első rész: Hogyan működnek?

  • Második rész: Érvek az atomerőművek ellen

  • Harmadik rész: Érvek az atomerőművek mellett

Akit esetleg érdekel az atomenergia áldozatainak száma, érdekességképp megtekintheti az ezzel foglalkozó videót is (amihez sajnos nincs magyar felirat, de az automatikus fordítás egész jó munkát végez):