Sikeresen lemásolták a növények energiatermelési mechanizmusát a Cambridge-i Egyetem kutatói, azonban azzal a különbséggel, hogy folyékony üzemanyagot képesek termelni vele cukor helyett.
A növények energiatermelési mechanizmusának lemásolása régóta foglalkoztatta a tudományos világot, a napelemek is hasonló elven működnek. A Cambridge-i Egyetem tudósai nemrégiben előálltak egy új megközelítéssel.
Egy növények működését lemásoló egységet építettek ki, ami a nap és a víz energiáját használja fel arra, hogy üzemanyagot termeljen, és leginkább olyan, mint egy úszó üzemanyagcella - közölték a Nature-ben megjelent publikációjukban. Ezt úgy fogalmazta meg leegyszerűstítve Virgil Andrei, a tanulmány társszerzője, hogy az eszköz növényi levelekhez hasonlóan működik, azonban nem cukort, hanem hasznos kémiai elemeket állít elő.
Napfényt felhasználva indít be kémiai reakciókat az eszköz. Ez a folyékony üzemanyaghoz szükséges komponenseket jelenti ebben az esetben. Két ólom-perovszkit cella segíti elő a fotoszintetizálás folyamatát, amely segítségével a rendszer megalkotja a szintézisgáz építőelemeit.
A szintézisgázt normál esetben fosszilis tüzelőanyagokkal állítják elő, azonban a fejlesztés lényege, hogy ezeket nélkülözve is képesek legyünk annak előállítására. Ebben az esetben hidrogén és a szén-monoxid kombinációja alkotja a szintézisgázt, amit az iparban gyakran üzemanyagként hasznosítanak. Az anyag arra is alkalmas lehet, hogy hosszú távon leváltsa azokat a sokkal környezetszennyezőbb üzemanyagokat, amiket az autók, vagy repülőgépek jelenleg használnak.
A levél prototípusa már 2019-ben elkészült, azonban még túl nehéznek és nagynak bizonyult, így az alkalmazási területe is meglehetősen korlátozott volt. A mostani ultrakönnyű verzió azonban alkalmas lehet arra, hogy elterjedtebbé váljon a technológia. Bár még csak prototípusról beszélhetünk, az előzetes tesztek eredményei ígéretesnek bizonyulnak.