Fennáll annak valószínűsége, hogy az észak-belgiumi Doel melletti atomerőmű 1-es és 2-es blokkja működésének meghosszabbításáról szóló belga törvényt a szükséges előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül fogadták el, ezzel megsértették a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.

A Doel mellett található belga erőmű – fotó: Shutterstock

Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban úgy határozott, hogy leállítja az atom alapú áramtermelést, nem építenek új atomerőműveket, és a működő ilyen erőműveket a 40 éves üzemidőt követően fokozatosan, 2015 és 2025 között bezárják.

2015 júniusának végén azonban törvény útján engedélyezték a Doel 1, majd a Doel 2 blokk működési időtartamának meghosszabbítását 2025-ig. Ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az üzemeltetőnek, az Electrabelnek körülbelül 700 millió eurós beruházást kell eszközölnie, főként az erőművek biztonságába. Ezen beruházásokhoz nem tartották szükségesnek környezeti hatásvizsgálat elvégzését, mivel a változtatások egy előzetes vizsgálat szerint nem járnak káros sugárhatással vagy a fennálló környezeti sugárhatások jelentős változásával.

Két belga egyesület azonban a meghosszabbításról szóló törvény megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be a belga alkotmánybírósághoz, amely ezen egyezmények és irányelvek értelmezését kérte az uniós bíróságtól. Lényegében arra vár választ, hogy le kell-e folytatni környezeti hatásvizsgálatot az atomerőművek által megvalósított ipari villamosenergia-termelés időszakának meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához.

Juliane Kokott főtanácsnok indítványában arra az álláspontra helyezkedik, hogy a bíróságnak a kérdésre igennel kell válaszolnia. Véleménye szerint valószínű, hogy az atomerőmű-blokkok működésének meghosszabbításáról szóló belga törvény elfogadása során megsértették a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket, és a villamosenergia-ellátás biztonsága nem igazolt.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik vele.