Az atomenergia hazai alkalmazása és felhasználása 2015-ben biztonságos volt, rendkívüli esemény nem történt – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden Budapesten az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága ülésén.

A testület az atomenergia 2015. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolót hallgatta meg, és egyhangúlag támogatta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Aradszki András kiemelte, hogy a Paksi Atomerőmű 2015-ben az előírásoknak megfelelően, biztonságosan üzemelt. Az NFM államtitkára ismertette, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felügyeleti körébe tartozó nukleáris létesítmények (élükön a Paksi Atomerőművel, illetve a Budapesti Kutatóreaktorral) 2015-ben a biztonsági jelentésekben előirányzott, a szabályzatokban, üzemeltetési engedélyekben előírt feltételek és paraméterek mellett üzemeltek.

bátaapátiRadioaktív hulladékokt helyeznek el a bátaapáti nukleáris hulladéktárolóban – fotó: origo.hu

Az 1-7 fokozatú Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála szerinti 1-es, vagy annál magasabb besorolású esemény 2015-ben nem történt – tette hozzá. Hangsúlyozta: az atomenergiát alkalmazó nukleáris létesítményeket, illetve a kiégett nukleáris üzemanyagot tároló létesítményeket tekintve elsődleges szempont a biztonság betartása, a mindenkori biztonságos üzemeltetés megteremtése. A jelentésben kiemelték, hogy a veszélyhelyzetek kezelésére való felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtása 2015-ben is megfelelően zajlott, az előirányzott gyakorlatokat megtartották. Az atomenergia kizárólag békés célra való alkalmazásának felügyeletét az OAH maradéktalanul ellátta – áll a beszámolóban.

Aradszki András kiemelte: az atomerőmű üzemeltetéséhez kapcsolódik az a jelentős változás, amely szerint a blokkok a korábbi 12 hónapos időtartamról áttértek a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra. Az erre vonatkozó engedélyt 2015. december elsején adta ki az OAH. A beszámolóban kitérnek arra is, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2015 áprilisában kezdte meg az érdemi terepi munkálatokat, ennek keretében a leendő új blokk telephelyén, illetve annak környékén végeztek különböző vizsgálatokat.

A bizottság meghallgatta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának (SZHIA) záró beszámolóját is, majd az ehhez kapcsolódó országgyűlési hatátozati javaslatot 10 igen 3 nem szavazat mellett fogadta el a parlamenti testület. Kovács Mónika, az NFM helyettes államtitkára elmondta: az alap 2016. december 31-én megszűnt, és a költségvetési törvényben kötelezték az MFB Magyar Fejlesztési Bankot, mint az alap kezelőjét, hogy készítse el az SZHIA záró beszámolóját.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját 2013-ban azért hozták létre, hogy a kis- és középvállalatok hitelezésében kulcsszerepet játszó szövetkezeti hitelintézeti rendszert – a takarékokat – megerősítse, feltőkésítse a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közreműködésével. Az alap ennek eleget téve, működése során együttesen 135 milliárd forint központi költségvetési támogatást nyújtott a szövetkezeti hitelintézeti szektornak – mondta a helyettes államtitkár.