A világban jelenleg 449 nukleáris blokk működik, 59 áll építés alatt, és tervek szerint az elkövetkező tizenöt évben akár 310-320 is épülhet. Ezek közül a működők többsége még harmadik generációs, míg a tervezettek, illetve épülők már 3+ generációs atomreaktorok lesznek, vagyis továbbfejlesztett, de alapvető működésükben a harmadik generációhoz sorolhatók.

istockMár készülőben van egy 1200 megawatt teljesítményű blokk is – fotó: decisionsciences.com

Ám a fejlődés nem áll meg, hiszen máris túllépték a megvalósítási küszöböt a következő generáció tagjai. Az uráli belojarszki atomerőműben például 1980 óta üzemel egy 600 megawattos gyorsneutronos, nátriumhűtésű blokk és közel egy éve névleges teljesítményén táplál be a hálózatba egy 800 megawattos blokk, hivatalos nevén a BN-800-as. Ugyanakkor számos technikai újítással feljavítva már készülőben van egy 1200 megawatt teljesítményű, amelynek kidolgozói azt ígérik, hogy néhány éven belül a további blokkok már kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek.

Fontos hírek ezek. Egyebek között azért, mert segíthetnek az atomenergetika egyik legsúlyosabb problémájának, a nagy aktivitású nukleáris hulladékok, elsősorban a kiégett fűtőelemek végleges tárolásának egyelőre legalább részleges megoldásában. Ezen anyagok több komponensének is nagyon hosszú az élettartama (ilyen például a jód-129, amelynek felezési ideje 16 millió év, vagy a technécium-99, amelynek felezési ideje 200 ezer év), és amellett a kiégett fűtőelemek nagy hőt is termelnek. Nagyon kedvező tehát gyorsneutronos blokk, amelyet a kiégett fűtőelemekből a különleges technológiákkal kinyert, még ki nem égett izotópokkal, valamint plutóniummal üzemeltethetnek. Így, ami eddig hulladéknak számított, hasznos anyaggá léphet elő.

Jó hírek jönnek Belojarszkból, de azért nyilvánvaló, hogy még számos műszaki, biztonsági, irányítástechnikai feladat megoldása vár a fejlesztőkre.
Ezért kedvező a jelentés, amely szerint például a BN-800-as blokkon alkalmazott fűtőrendszer bármely hasonló típusú, akár nagyobb teljesítményű reaktornál is használható, tehát szabványosítható. Hasonlóan kedvező, hogy az uráli egyetem munkatársainak sikerült megoldást találniuk a felfűtési rendszer hatékonyságának növelésére.

A nagy aktivitású hulladékok kezelési-tárolási problémáinak megoldásában a negyedik generációs blokkok fűtőelemeként való hasznosítása csak az egyik, bár nagyon fontos lehetőség, ami azzal a kilátással is biztathat, hogy ami ma veszélyes, és ezért káros hulladéknak számít, a jövőben akár értékes „bányászati termékké” is válhat. Már amennyiben beválnak a különböző törekvések a negyedik generációs blokkok tömeges elterjedésére.