Kínában folyik az új, szupernehéz rakéta fejlesztése. A 150 tonna teherbírású óriásrakétát egy nagyszabású projektre szeretnék felhasználni.
Június végén egy Hongkongban tartott előadásában Long Lehao, a rakétasorozat főtervezője arról számolt be, hogy a CZ-9 több startjával naperőművet építenének geoszinkron pályán. A tervek szerint a megtermelt energiát mikrohullámokkal vagy lézerrel továbbítanák a Földre.
A projekt megvalósítása 2022-ben egy kisebb méretű kísérleti energiatermelő egység pályára állításával kezdődne, majd valamikor 2030 körül állhatna pályára egy megawatt nagyságrendű teljesítményt nyújtó egység. A kereskedelmi célú energiatermelés, amihez már gigawatt nagyságrendű teljesítményre lenne szükség, 2050 körül kezdődhetne meg.
Ennek megépítéséhez mintegy 10 000 tonna anyagot kellene GEO pályára juttatni, és a létesítményt ott összeszerelni, amihez a CZ-9 rakéta legalább száz indítására lesz szükség. Az áramtermelő egységek felülete egy négyzetkilométer lenne, ez egészülne ki az energiát mikrohullámú sugárzással továbbító alrendszerrel.
A kínai szakemberek szerint a legnagyobb kihívást a gazdaságos megvalósíthatóság bizonyítása és a gyártási költségek előteremtése mellett a hatékony és biztonságos energiatovábbítás megoldása jelenti. Hasonló kísérletek korábban már az Egyesült Államokban és Japánban is folytak. A Hszinhua hírügynökség közleménye szerint az űrbeli napenergia-termelés már 2008 óta a Kínai Űrtechnológiai Akadémia (CAST) kiemelt jelentőségű kutatási és fejlesztései programjai között szerepel. Emellett a CAST 2019-ben Csungkingban kísérleti telepet létesített, ahol a nagy teljesítmények vezeték nélküli továbbításával kísérleteznek.