Külföldi, a többi között lengyel hadihajók tengeralattjárók és repülőgépek, valamint polgári hajók is veszélyeztetik Dánia kizárólagos gazdasági övezetében az Északi Áramlat-2 építését - közölte a gázvezeték-projektet irányító Nord Stream 2 AG.
A vállalat szerint rendszeres, kitervelt provokációkról van szó, amelyek célja a csőfektetés befejezésének megakadályozása a Balti-tengerben. A vezeték megépítéséből mintegy 121 kilométer, 5 százaléknyi van még hátra.
Andrej Minyin, a Nord Stream 2 AG kingiszeppi (volt jamburgi) leányvállalatának vezetője orosz újságíróknak elmondta, hogy a repülők alacsonyan szállnak, a hajók pedig behatolnak az építési területre. Ez szerinte balesethez, a vezeték megsérüléséhez vezethet.
A januárban újrakezdett építkezést az Akagyemik Cserszkij csőfektető és a Fortuna daruhajó folytatja dán Bornholm sziget térségében. A nemzetközi törvények szerint a munkálatok térségében másfél mérföldes biztonsági övezetet kell kialakítani, ahová illetéktelen járművek nem hatolhatnak be.
Minyin a lengyel PZL-Mielec M-28B1 Rbi tengeralattjáró-vadászatra kifejlesztett gépének rendszeres berepüléseit kifogásolta. Közölte, hogy március 28-án egy azonosítatlan tengeralattjáró bukkant fel a Fortunától kevesebb mint egy mérföldnyire. Egy nappal később egy 823-as taktikai számot viselő lengyel hadihajó manőverezett a daruhajó körül.
A Nord Stream 2 AG tisztségviselője kifogásolta, hogy február 22-én Bornholmtól délre az SWI-106-os azonosító számú lengyel halászhajó hatolt be a csőfektetési területre. A jármű nem válaszolt a rádióhívásra, és amikor a Vlagyiszlav Sztrizsov ellátóhajó irányt változtatott a kiszorítására, a halászhajó belerohant. A lengyel kapitány ezután bejelentkezett a rádión és elismerte hibáját.
Minyin szerint az ellátóhajó határozott fellépése nélkül a halászhajó a Fortunába ütközött volna. Az incidens miatt az illetékes németországi orosz konzulátus tengeri tiltakozást jelentett be.
Március 30-án éjjel a Szpaszatyel Karajev ellátóhajó radarján két objektum bukkant fel a Fortuna közelében, amelyek közül az egyik, egy halászhajó a daruhajó felé tartott, és nem reagált a rádióhívásra. Az orosz jármű az útvonal keresztezése mellett döntött, és bekapcsolta fedélzeti reflektorait. A két jármű ezután kapcsolatfelvétel nélkül távozott.
Az incidensről beszámoló orosz hírügynökségek felidézték, hogy Varsó következetesen ellenzi a csővezeték megépítését. A lengyel fogyasztóvédelmi hatóság (UOKiK) 7,8 milliárd eurós bírságot szabott ki a projekt részvevőire. Lengyelország emellett blokkolja a Gazprom teljeskörű hozzáférését az első Északi Áramlat szárazföldi ágához, az OPAL-hoz.
A 95 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el; az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést Bornholmnál. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a beruházást.
A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Lengyelország mellett az Egyesült Államok, a három balti állam és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban, és Ukrajna elesne a tranzitbevételektől. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.