A fővárosi hőgyűrű kiépítése miatt Budapest több pontján is távhővezeték-építés és -bővítés zajlik, a beruházás célja, hogy a belső, sűrűn lakott városrészekben élők is hozzájuthassanak a távfűtéshez – közölte a Főtáv Zrt. az MTI érdeklődésére kedden. 

Már a bekötések harmadik üteme zajlik – fotó: intherm.hu

A Főtáv azt írta, a Kéménymentes belváros – szmogmentes Budapest elnevezésű program lényege, hogy összekössék a főváros hőszigeteit, rákapcsolják a belső városrészek – az V., a VI., a VII. és a VIII. kerület – közintézményeit, irodaházait, majd társasházait a kialakított egységes hálózatra, amelybe 2030-ig a most még fejlesztés előtt álló rozsdaövezeteket is bevonják. Ennek révén Budapesten is eltűnhetnének a szmogriadók – tették hozzá. Közölték, a távfűtés lehetőségét Dél-Budáról az Erzsébet hídon átvezetve teremtik meg először az V. kerület, majd a szomszédos városrészek számára. A kivitelezési munkálatok Budán és Pesten több helyszínen egyszerre kezdődtek meg.

Az Erzsébet hídon zajló munkálatok a forgalmat nem zavarják majd, mert a vezetékeket a hídszerkezet alatt vezetik végig. Többször előfordulhat azonban kisebb-nagyobb forgalomkorlátozás a munkák ütemétől függően, de ezek időzítésében törekednek arra, hogy minimum 2x2 sávon biztosítsák a haladást a hídon, a jelentősebb forgalomkorlátozással járó munkákat pedig az évközi iskolai szünetek idejére ütemezik. A budai oldalon a Rudas Gyógyfürdő és a Döbrentei tér környékén várhatók majd forgalmi változások, terelések. A pesti oldalon a Március 15. téren, a Szabad sajtó útján és a Kossuth Lajos utca, valamint a Városház utca térségében kell számítani szakaszosan ideiglenes közlekedési korlátozásokra.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél és a Városház utcánál egy-egy nagy szerelőakna épül, amelyeket egy különleges eljárással készített, mintegy 300 méteres és több mint két méter átmérőjű földalatti közműalagút köt majd össze, így a Kossuth Lajos utca belső szakaszán nem kell útburkolatot bontani és forgalmi korlátozást bevezetni. Az ütemezés szerint a teljes kivitelezés – a helyreállítással együtt – májusban fejeződik be. A belvárosi fejlesztés több mint négymilliárd forintba kerül, ezt a Főtáv Zrt. részben saját forrásból, részben pedig uniós támogatásból finanszírozza. A közleményben azt írták, a társaság célja az, hogy a távfűtés terén Budapest is felzárkózzon az európai életminőségi rangsorokat vezető városokhoz, mint amilyen például Bécs.

A távhő nem csupán korszerű szolgáltatás, de egyben energiahatékony, környezetbarát, csökkenti a városok zaj- és porterhelését is – írták. Számításaik szerint csak Budapesten 45 ezer gáz-, illetve szilárdtüzelésű háztartás távhőre állítása az évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezné, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb szennyezőanyag kerülne a légkörbe.

Jelezték: a társaság középtávú stratégiája szerint előbb a III. kerületben, majd Kőbányán épül biomassza-fűtőmű. A moduláris hőközpontgyártással, a biztonságos üzemelés erősítésével, valamint a távfelügyeleti rendszer két éven belüli teljes körű bevezetésével pedig még vonzóbbá válik a távhőszolgáltatás – tette hozzá a Főtáv.