A növekvő kereslet, az emelkedő költségek és az alacsony szélerőművi termelés miatt júniusban folytatódott a villamos energia árának emelkedése mind az európai, mind a belföldi piacokon - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi piacmonitoring riportjából.
A nyár első hónapjában a magyarországi termelés ennek ellenére jelentősen nőtt tavaly júniushoz képest.
Az áremelkedéskiváltó első tényező a magasabb kereslet volt, ami nagyrészt a kedvező növekedési kilátásoknak köszönhető. Rövid távon a hőhullámok fogyasztásra gyakorolt hatása is jelentős volt, a hivatal becslése szerint a magas hőmérsékletű napokon 5 százalékkal is megemelkedik a belföldi villamosenergia-kereslet. A nagyobb naperőművi termelés napközben visszafogta az árak emelkedését, az esti órákban azonban jelentős "ártüskék" jelentkeztek a nagyon meleg napokon - írta közleményében a MEKH.
Az áremelés második okát a "tényezőárak" jelentették. Ebben a hónapban leginkább a gázárak emelkedése húzta felfelé az áramárakat, a spot árak az előző hónaphoz képest 15 százalékkal nőttek, tavaly júniushoz viszonyítva közel négyszeres az árak emelkedése. A jövő évi gáztermék ára is 20 százalékkal emelkedett a hónap során.
A szén- és a széndioxid-kvótaárak is tovább nőttek, ami fokozta a költségoldali árnyomást. A magyar piacon a másnapi árak átlaga 78 euróra kúszott MWh-ánként, több olyan nap is volt, amikor a másnapi zsinórár meghaladta a 100 euró/MWh-t. A jövő évi zsinórárak is MWh-ánként 74 euróra emelkedtek, ami 50 százalékkal magasabb, mint a tavaly júniusi érték.
Az Európa-szerte alacsony szélerőművi termelés is hozzájárult a magas árakhoz, amelynek helyére a fosszilis termelés lépett. A legnagyobb európai piacokon csaknem 50 százalékkal volt magasabb a szén- és gáztüzelésű erőművek termelése, mint egy évvel korábban.
A magyarországi termelés csaknem 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A nukleáris termelés a karbantartások eltérő ütemezése, a naperőművek termelése, a beépített kapacitás emelkedése, a fosszilis termelés pedig a kedvező áralakulás miatt emelkedett. A naperőművek súlya 12,6 százalékos volt a termelésben.