Németország megállapodott a négy energiaipari vállalattal, hogy összesen 2,43 milliárd euró kártérítést fizet, amiért arra kényszerítette őket, hogy állítsák le atomerőműveiket a 2011-es fukusimai katasztrófa után.
Múlt pénteken bejelentett megállapodás rendezi a kormány és a négy vállalat - az EnBW, az Eon, az RWE és a Vattenfall - között hosszú ideje húzódó jogi vitákat. Eddig a felek nem tudtak megállapodni a szolgáltatóknak felajánlandó ellentételezés összegében és feltételeiben.
"Ez évekig tartó jogvitákhoz vezetett, többek között a német alkotmánybíróság és egy nemzetközi választottbíróság előtt, amelyek most megoldhatók" - áll a német kormány közleményében.
A német atomerőművek bezárásáról szóló döntés továbbra is Angela Merkel egyik legvitatottabb döntése kancellárként eltöltött 16 éve alatt, amelyet - vitathatóan - csak a 2015-ös menekültválság idején folytatott nyílt határ politikája előz meg, amely csaknem egymillió menekültet engedett be az országba. Még 2010-ben a koalíció tervei között volt Németország 17 atomerőműnek az élettartam meghosszabbítása 2036-ig. A következő év márciusában a japán Fukushimában található atomerőművet szökőár sújtotta egy földrengést követően, amely a három reaktora olvadását és Japán legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta, amelyet az ország békeidőben látott.
Az esemény fordulópontot jelentett Németország atomenergiához való hozzáállásában. A katasztrófát követő napokban több mint 40.000 ember egy 45 km hosszú emberi láncban - a Neckarwestheim atomerőműtől a közeli Stuttgartig -tüntetett a kormány nukleáris meghosszabbítási tervei ellen.
2011 júniusában Merkel az atomenergia kérdésében teljes fordulatot vett, elrendelve Németország 17 reaktorából 8 azonnali bezárását. Az ezt követő politika tartalmazott egy ütemtervet is az atomenergia 2022-ig történő teljes megszüntetésére. A nukleáris kivonási tervet a Bundestag tagjainak több mint 80%-a támogatta. Az egyetlen párt, amely ellene szavazott, a Die Linke (A baloldal) volt, amely gyorsabb ütemtervet követelt.
2016 decemberében egy alkotmánybírósági döntés szerint a fokozatos leállítás jogszerű volt, de az érintett vállalatok jogosultak voltak "megfelelő kártérítésre". A pénteken bejelentett megállapodás szerint a kormány valamivel több mint 2,43 milliárd eurót fizet a négy társaságnak:
- A Vattenfall és az RWE 1,43 valamint 880 millió eurót kap. Mindkét vállalatnak kompenzálják a maradék energiát, amelyet már nem képesek előállítani az üzemeiben.
- Az EnBW-nek és az Eonnak 80 millió, illetve 42,5 millió eurót kompenzálnak az atomenergia élettartamának meghosszabbítását célzó, 2010-es döntés alapján végrehajtott beruházásokért.
Anna Borg a Vattenfall vezérigazgatója nyilatkozatában kijelentette: "Ez konzervatív módon hajtja végre az (alkotmányos) bírósági döntéseket Németországban, amelyek végül számunkra elfogadhatóak. Üdvözöljük a tervezett megállapodást, mivel véget vet sokéves költséges és időigényes viták a német nukleáris megszüntetés körül. "
Egy hasonló nyilatkozatot adott az RWE, melyben az egyességet "fontos lépésnek tekinti a jogbiztonság megteremtése érdekében az összes szereplő számára" . "Ez egyben jó jel arra, hogy megerősítsük a bizalmat Németország iránt, mint az üzleti tevékenység folytatásának helyében, és fellendítsük azokat a jelentős beruházásokat, amelyeknek most az energiarendszer átalakításába kell áramlaniuk" - áll a közleményben.
A kompenzációs csomagnak orvosolnia kell a hosszan tartó jogi vitákat, amelyek a fokozatos leállítás eredményeként jöttek létre. A Vattenfall, mint Németországban működő külföldi cég, a washingtoni befektetési jogviták rendezésének nemzetközi központja elé állította a német kormányt, és mintegy 5 milliárd euró kártérítést kért.