Az új Nemzeti Energiastratégia részeként jövő márciusig meg kell vizsgálni és javaslatot kell tenni a 2020 utáni hazai ellátást biztosító földgázportfólió elemeire is.

Illusztráció – fotó: pexels.com

A Magyar Közlöny december 21-i számában megjelent kormányhatározat szerint az innovációért és technológiáért felelős miniszternek a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – az európai uniós kötelezettség alapján készülő Nemzeti Energia és Klíma Tervvel összhangban – szeptember elsejéig kell kidolgoznia az új Nemzeti Energiastratégiát.

Az intézkedések között rögzítik, hogy a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása mellett, felül kell vizsgálni a földgáz és villamos energia egyetemes szolgáltatás keretében a különböző fogyasztói kategóriákhoz kapcsolódó ellátások rendszerét, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók részére olyan differenciált termék- és szolgáltatásportfoliót alakítsanak ki, amely támogatja az energiahatékonyság javítását, és tekintettel van a nemzeti energiafüggetlenségi törekvésekre. Továbbá ki kell dolgozni a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás indokolt költségeinek kezelését szolgáló hosszú távú programot.

A határozat rendelkezik arról is, hogy jövő márciusig meg kell vizsgálni és javaslatot kell tenni a 2020 utáni hazai ellátást biztosító földgázportfólió elemeire. Mindezt úgy, hogy folytassa az eddigi diverzifikációs törekvést a fekete-tengeri és cseppfolyós alternatív földgázforrások elérésére, vegye figyelembe a hazai földgáz-infrastruktúra kihasználtságának növelését. Ki kell dolgozni továbbá Magyarország gázimporttól való függőségének mérséklését szolgáló programot, amely célul tűzi ki a hazai gázfogyasztás mérséklését, és a hazai forrásból származó energiahordozók hatékony kitermelését, illetve felhasználását, az energiahatékonysági programok hatékony végrehajtását.

A határozat értelmében az innovációért és technológiáért felelős miniszternek még ez év végéig be kell nyújtania az Európai Bizottság felé a Nemzeti Energia és Klíma Terv tervezetében Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűzzön ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra az energiafelhasználás mértéke ne haladja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10 százalékkal csökkenjen.