Réges régen, több mint 150 éve a világon mindenki meg volt róla győződve, hogy az elektromos áramnál zöldebb és környezetkímélőbb megoldás nincs a Földön. Az izzó kiváltja a gázlámpákat, a gőzgépek eltűnnek, a városok levegője tisztább lesz. Verhetetlen tervnek tűnik, ugye? Nem bizonyult annak.
Alig 10 éve még szinte senki nem gondolkodott azon, hogy az elektromos árammal hajtott dolgok mögött milyen energiahordozók állnak. Az áram nem füstöl, az áram nem bocsát ki káros anyagot. Ismerős tévhit? „Na ne már! A lámpám nem szennyezi a környezetet! Te bolond vagy!” Aztán történt valami: az életünkbe beszivárgott az elektromos autó. Először az emberek azt gondolták: „na végre, itt az igazi zöldkorszak” és végülis nem álltak messze a valóságtól, csak nem úgy, ahogy sokan gondolták.
Ahogy a villamosárammal hajtott autók egyre jobban kezdenek elterjedni a világban, természetesen kitermeltek egy piaci ellenlobbit is, amely hatására az embereknek elkezdték megmagyarázni azt, hogy az az elektromos autó nem is annyira környezetkímélő, mint amennyire hiszik. Számtalan fórumon fejtegették már, hogy az autó előállítása és üzemeltetése során majdnem olyan ökológiai lábnyomot hagy, mint egy hagyományos benzines. (Az ökológiai lábnyom fogalma azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.)
Lehetne órákat vitatkozni azon, hogy egy 10 éves élettartammal számolt elektromos és egy benzines autó közül melyik okoz nagyobb kárt a természetben, de most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy az emberek lassan, de biztosan a következőkre figyeltek fel:
- Minden termék előállítása során energiát használunk fel. (Hőmegmunkálás, alapanyag előállítása, kémiai reakciók, préselés, összeszerelés, csomagolás.)
- Minden termék hatalmas távolságokat tesz meg, mire a kezükbe kerül. (Például amikor Kínából olcsón rendelünk Magyarországra.)
- A termékek jelentős része általában valamilyen energiát fogyaszt. (A mikrosütő áramot, a fűtésünk földgázt.)
Hamar jött a felismerés, hogy minden lépésben valamilyen energiahordozót is használunk. (Földgázt, benzin-gázolajt, villamosenergiát stb.). Így jött a felismerés, hogy még egy szimpla otthoni izzó megvétele, használata során is a környezetet terheljük. Vagyis a megvásárlásával és a használatával a kis kedves 60W-os kis izzónk, amelynek kedves meleg fényénél olvassuk a kedvenc könyvünket a kényelmes fotelunkban, már a kosarunkba kerülése előtt is, és az olvasás közben is folyamatosan "pöfögi ki" az oly sokszor emlegetett szén-dioxid-ot, vagyis CO2-t.
Itt álljunk meg egy pillanatra!
Biztosra vehetjük, hogy egyesek most keserűen kortyolják kávéjukat, vagy csak szimplán hülyeségnek tartják ezt. Gondolhatják, hogy akkor majdnem minden, amit a drága civilizációnk elért, és oly becses értékként büszkén előállít – mint a kávé, a kézben – az szennyezi a környezetet?
Pedig sajnos ez így van!
Innen már csak egy lépés annak a felismerése, hogy ez az eddigi életünkben is így működött. Lássunk konkrét adatokat!
Látható, hogy az energia előállításunk mindig is igen vaskosan függött – és függ mind a mai napig – a széntől és a földgáztól. 2018-ban nagyjából 40%-ban használtunk fosszilis tüzelőanyagokat, vagyis minden 1 Watt elektromos áram fogyasztása során az áram forrása ~40%-ban valamilyen CO2 kibocsátó forrásból származik. Vagyis minden lámpád, elektromos kütyüd ~40%-ban CO2-t füstöl, csak nem a te szobádban, hanem valahol máshol a világban. És ez minden elektromos eszközre igaz. (Telefon, számítógép, mikró, hűtő, TV stb.) is!
A 2018-as adatok alapján:
| A teljes magyarországi megtermelt elektromos energia: | 31 905 GWh |
| Exportáltunk: | 4 265 GWh. |
| Importáltunk: | 18 613 GWh |
| A teljes fogyasztásunk: | 46 253 GWh |
Adatok forrása: Iea.org
De ne kezdjünk egyből önostorozásba. Ismerjük be magunknak, hogy az energia ugyan lehet környezetszennyező (földgáz, kőolaj), de lehet természetes, megújuló forrásból (nap, szél, víz) nyert energia is. A jövőt csak úgy lehet építeni, ha elismerjük a múlt hibáit, és beismerjük magunknak, ha valamit most is rosszul csinálunk. A tisztánlátás lényege a felismerés, és a magunknak tett őszinte vallomások.
„Na de mit tehetnék én? Kis pont vagyok a gépezetben” – gondolja most 7 milliárd ember.
Hát igen, ez egy jó kérdés!
Véleményem szerint csak egy lehetőségünk maradt: a saját pénzünk és a közpénz áramlását – elköltését – lehetőségeinkhez mérten a megújuló energia előállítása felé kell terelnünk. Arra kell törekedni, hogy az adónkból befizetett pénzek megfelelő része olyan energia-előállító erőművekbe és technológiákba fektetődjön, amelyek az energiamixek arányát drasztikusan megváltoztatják. (Víz, szél, nap erőmű.)
Kérni kell azoknál az embereknél, (értsd politikusok, önkormányzati képviselők stb.) akiket a köz szolgálatára választottunk meg demokratikus eszközökkel, hogy a köz javára, a mi közös és gyermekeink jövőéért mozgassanak meg mindent, hogy ez a részarány megváltozzon, és ne 50 éven belül, hanem minél hamarabb. (Például középítkezéseknél az épületek – stadionok, iskolák, hivatalok – saját energiát is állítsanak elő.) A változást mi emberek csak alulról építkezve érhetjük el. Ha te, kedves olvasó, pusztán csak átbeszéled ezt a problémát a barátaiddal, már egy lépést tettél a jobb világ felé. Ha megosztod a cikkünket, akkor meg mi nagyon örülünk.
Kedves olvasóm, ha idáig eljutottál, csak annyit kérünk, hogy bízz magadban és abban, hogy tudsz változást elérni, akár csak annyival, hogy a pangó elektromos dolgokat kikapcsolod otthon, vagy hogy kéred a közvetlen polgármesteredet, választott képviselődet, hogy kezdjen el erről tárgyalni, egyeztetni, a problémát megoldani, mert ennél jobb köz szolgálatot már kitalálni se lehet, mint a jövőnk, környezetünk védelmét. Célunk, hogy a közgondolkozásban változást hozzunk, és gondolatokat ébresszünk mindenkiben cselekvéshez, hogy a világ egy jobb hely lehessen.