Bulgária abban az esetben lenne hajlandó folytatni a belenei atomerőmű építését, ha abban a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt venne – jelentette ki a szófiai energetikai miniszter.

belene01A félbehagyott atomerőmű – fotó: Valentina Petrova / AFP Photo

Temenuzska Petkova a bTV televíziós csatornának adott interjúban kifejtette: a projekt jövőjének minden lehetséges forgatókönyv-változatát vizsgálják, kezdve a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport társaság által gyártott reaktorok eladásától odáig, hogy azokat a kozloduji atomerőmű 7. blokkjának a megépítéséhez használják föl. Az alapverzió ugyanakkor az, hogy mégis folytatják a belenei létesítmény 2012-ben leállított építését – mondta. Hiszen mintegy másfél milliárd eurót már így is beleöltek, ráadásul a bolgár tudományos akadémia nemrég közzétett elemzése is azt nevezi a legrosszabb megoldásnak, ha veszni hagyják a projektet.

Abban az esetben, ha 2019-ben elkezdenék az építkezést, 2028-2029-től már villamos energiát termelhetne az atomerőmű – mondta Petkova, de hozzátette: a terv megvalósítását csak az orosz nukleáris konszernnel együtt tudja elképzelni, hiszen „mégis csak a Roszatom volt a konstruktőr és a berendezéseket is ő gyártotta.”

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese előzőleg, a budapesti Atomex-Europe fórumon a MGNSZ bolgár hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az orosz atomóriás hajlandó bekapcsolódni a belenei projektbe. „Kivitelezőként bármilyen, a bolgár kormány által választott változatban készek vagyunk részt venni. Befektetőként a feltételek és a modell függvényében” – idézte szavait a jelentés. Komarov úgy vélekedett, hogy Bulgária számára is „a magyar modell” lenne a legmegfelelőbb, vagyis az, hogy egy később, már az erőmű működése idején törleszthető hitelből finanszírozzák a beruházást.

A bolgár kormány felkérésére készült és a múlt héten bemutatott akadémiai jelentésben egyébként egyebek közt az áll, hogy a belenei projekt akkor lesz a leginkább életképes, ha az állam is részt vesz benne, és a költségek 70 százalékát stratégiai befektető állja, a többit pedig saját tőkéből fedezik. A dokumentum azt is hangoztatja, hogy Bulgáriának 2047-2050 után szüksége lesz új áramtermelő kapacitásra, mivel akkor lejár az egyetlen működő atomerőmű, a kozloduji blokkjainak üzemideje.

belene022012-ben hagyták félbe a munkát – fotó: Stoyan Nenov / Reuters

A belenei atomerőmű építésére 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később az Atomsztrojekszport társaság nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz cégcsoport két, egyenként ezer megawattos, az Európai Unió által is biztonságosnak minősített, korszerű, harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt.

A 2009-es parlamenti választások után Szófiában hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta, 2012 márciusában pedig leállította a beruházást, amiért a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróság több mint 600 millió eurós kártérítésre kötelezte a bolgár nemzeti áramszolgáltatót, a NEK-et. A pénzt tavaly decemberben Szófia kifizette, a Roszatom egyik szentpétervári vállalata, az Izsorszkije Zavodi pedig megkezdte a belenei létesítmény számára gyártott részegységek leszállítását.