A horvát kormány Washingtonban, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjában próbálja meg megdönteni a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) Ivo Sanader volt kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és a Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát – közölte az Index.hr című internetes portál.
A hírportál kifogásolta egyebek mellett, hogy a horvát kormány továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a genfi döntőbíróság határozatának indoklását és beszámolni a költségekről.
A magyar sajtó elsőként közölte a hírt, hogy Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben. Ugyanakkor a horvát kormány máig nem erősítette meg az értesülést.
A horvát kormány az Indexnek.hr-nek eljutatott közleményében azt írta, hogy a kabinet arra fókuszál, hogy megfelelő lépéseket tegyen saját vagyonérdekeltségének megvédésére az INA-ban. "Egyik ilyen lépés a döntőbírósági eljárás Washingtonban, a másik pedig a genfi választóbíróság határozatának vitatása, továbbá megtalálni a legjobb módot az INA részvényeinek visszavásárlására a Moltól" – írták.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A vádak nem állták meg a helyüket
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy a Mol valóban megvesztegette az egykori horvát kormányfőt, Ivo Sanadert.
A választottbíróság a horvát állásponttal szemben úgy ítélte meg, hogy a Mol minden tőle telhetőt megtett azért, hogy fejlessze az INA finomítóit. Szintén nem találta megállapíthatónak a testület, hogy a Mol nem tett volna meg minden tőle elvárhatót az INA horvátországi piaci részesedése fenntartása, valamint hálózatának bővítése érdekében a szomszédos délkelet-európai piacokon.
A Mol tájékoztatójában közölte, hogy az ítélet teljes nyilvánosságra hozatalára a választottbírósági eljárás titkosságával kapcsolatos szabályok miatt nincs lehetőség, de a társaságnak meg kell felelnie a magyar tőkepiaci szabályok vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság felszólításában foglaltaknak is. Ezért döntöttek az ítélet további, tőkepiaci szempontból fontos részleteinek közzététele mellett.
A közzétett ítélet szerint a választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyvezető testület szervezeti és működési szabályzata teljes mértékben összhangban állt a horvát társasági törvénnyel. Az INA belső szabályai alapján a társaság igazgatósága megfelelő jogosítványokkal és felhatalmazással rendelkezett ahhoz, hogy az INA-t a horvát jog szabályainak megfelelően irányítsa.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Mol tulajdona, 44,84 százaléka a horvát államé.