A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016-os döntése alapján összesen 24,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap költségvetési forrásból 35 hazai nagyvállalat, ennek eredményeként több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg és 1147 új munkahely jön létre Magyarországon – jelentette be Varga Mihály, Budapesten.
A miniszter felidézte: a szaktárca kezdeményezésére először 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy 3 milliárd forinttal támogatja azokat az ipari nagyvállalatokat, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapacitásaikat és új munkahelyeket teremtenek, de uniós támogatásból nem részesülhetnek. A nagyvállalati beruházási támogatási program első évének tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a támogatási forma sikeres, az előző időszakban 14 vállalat részesült a támogatásokból, amelynek révén csaknem 9 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon és közel 500 munkahely jött létre – ismertette.
Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta: a támogatási keretösszeg felülről nyitott, eredetileg tavaly csak 15 milliárd forintot szántak erre a célra, azonban a megnövekedett beruházási hajlandóság miatt megemelték a keretösszeget. A jelenlegi tervek szerint az idén is – az államháztartás teljesítményétől függően – összesen 15 milliárd forint nagyvállalati beruházási támogatásról dönt a kormány. Amennyiben viszont a tervezett bevételi többletek megvalósulnak, az idei keretösszeg is felfelé módosulhat – jegyezte meg.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a programot folytatni kívánja a kormány, mivel területileg és ágazati szempontból egyre szélesebb az a kör, ahol ezeket a támogatásokat el lehet helyezni. Minden megyében van már támogatott nagyvállalat, a program továbbra is országos lefedettségre törekszik – tette hozzá.
A miniszter tájékoztatása szerint a pályázati feltételek 2017-re lényegesen nem változtak, ugyanakkor a támogatás szempontjából másodlagos szempont a munkahelyteremtés, 4,5 százalékos munkanélküliségnél már egyre inkább a hozzáadott érték növelését elősegítő beruházások megvalósulására kell tenni a hangsúlyt. Mindazonáltal a kérelmek bírálásakor továbbra is fontos szempont marad a bérnövekmény nagysága.
A nemzetgazdasági miniszter a fogyasztói árak tavalyi alakulásával kapcsolatban azt nyilatkozta: a szaktárca várakozásainak megfelelően alakult az infláció. Mint mondta, az elmúlt évek viszonylag alacsony hozamkörnyezete és a világszerte alacsony gazdasági teljesítmény kisebb mértékű árszintemelkedést hozott magával. Ez lehetővé tette a reálbérek nagyobb mértékű növekedését, amely remélhetőleg 2017-ben is folytatódik – jelezte a miniszter.
Varga Mihály, arra a kérdésre, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházás vizsgálatáról szóló jelentése miként hat a költségvetésre, azt válaszolta: amennyiben a hivatal állításai bebizonyosodnak jelentős kár érheti a magyar államháztartást, azonban a kormány egyelőre nem számol azzal, hogy a jelentésnek már közvetlen költségvetési vagy államháztartási hatása lenne.
A Politico című brüsszeli hírportál csütörtökön arról írt, hogy az OLAF szerint Magyarországnak vissza kell fizetnie mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget az Európai Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak (EIB), miután egy vizsgálatot követően "súlyos szabálytalanságokat, csalás gyanúját és esetleges korrupciót" állapított meg a magyar fővárosban hosszan elhúzódott 4-es metró infrastrukturális beruházása miatt.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a 4-es metró építése ügyében. Magyarországot 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezné az Európai Bizottság a szabálytalanságok miatt – mondta a tárcavezető, aki egyetértett Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy a bírságot át kell hárítani az ügyben részt vevőkre.