Donald Trump amerikai elnök kedden, a Fehér Házban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő. Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota. Az elnöki rendeletben Trump rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor kötelezően amerikai munkásokat kell alkalmazni.
A rendeletek aláírása után újságíróknak leszögezte: a Keystone XL-re vonatkozó államközi megállapodás-tervezet néhány elemét újra kell tárgyalni, s ha a módosításokba a kanadaiak beleegyeznek, akkor megépítik. Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés.
A Dakota olajvezeték építése tiltakozások sokaságát indította be – fotó: inhabitat.com
A Dakotáról leszögezte: ennek a szerződéses feltételeit az érintett amerikai szerveknek és cégeknek egymás között kell majd áttekinteniük. Donald Trump arról is döntött, hogy kizárólag az Egyesült Államokban gyártott acélból készülhetnek az amerikai területen lefektetésre kerülő olajvezetékek. Az amerikai elnök azt mondta, hogy ez a döntés "sok embernek ad munkát az acéliparban".
Mindkét olajvezeték megépítése hosszú idő óta viták kereszttüzében áll. A csaknem 1900 kilométer hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Nebraskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet.
A Dakota teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. Komoly kifogásuk az is, hogy a vezeték áthalad a Missourin, ami a folyó alsó szakaszának a tisztaságát, több millió ember biztonságot ivóvízellátását is veszélyezteti.
A Keystone XL-t környezetvédők korábban azért kifogásolták, mert a vezeték különösen szennyezett kőolajat szállítana a kanadai Alberta államból. A szakértők egy része szerint szerfölött veszélyes lehet ilyen típusú kőolajat szállítani Nebraska állam mezőgazdasági területein át. Donald Trump kedden aláírt még egy rendelkezést a környezetvédelmi feladatok áttekintésének gyorsított eljárásáról és az elsődleges fontosságúnak ítélt infrastrukturális beruházások (autóutak, hidak, repülőterek) tervezésének megindításáról.