Újabb intézkedéseket, egyebek mellett az adminisztrációs és adóterhek további csökkentését szorgalmazza az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöksége a kkv-k gazdasági helyzetének javítására, javaslataikat jövő héten juttatják el a kormányhoz – közölte a szövetség az MTI-vel.
Az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében javasolják, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) áfa-mentességét terjesszék ki az adónem értékhatáráig, 12 millió forintig. Szorgalmazzák, hogy a kisvállalkozásoknál a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót felezzék meg, azzal, hogy a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre. A hatékonyságnövelés érdekében pedig támogatnák a kkv-knál a digitális eszközök elterjedésének növelését.
Az IPOSZ szerint a társadalmi párbeszéd javításával növelhető a versenyképesség, ezért a szövetségnek, mint a kisvállalkozók legnagyobb érdekvédelmi szervezetének helyet kell kapnia nemcsak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, de a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) is.
Úgy vélték, az elmúlt években a mikro-, kis- és középvállalkozások életét a gazdasági szabályzók és a vállalkozási környezet több pozitív változása is könnyítette, azonban a kkv-k megítélése változatlanul kettős. Sem a kormányzat, sem a társadalom nem kezeli nemzetgazdasági szerepüknek megfelelően, pedig azok állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) felét, a foglalkoztatottságban 70 százalék feletti részesedésük van.
Utaltak arra, hogy a társasági adó idei csökkentése elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, a kisebb vállalatok, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, nem érzékelik az 1 százalékpontos tehermérséklést. A kis- és közepes vállalkozásoknál a társasági adó 1 százalékpontos, illetve a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése nem kompenzálja a minimálbér-emeléssel járó személyi jellegű ráfordításokat. A kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek, amelyek egyes ágazatokban, például az építőiparban jelentős problémákat okozhatnak – írták.
Az IPOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is kétséges a hátrány ledolgozása. A most regionálisan kiemelkedően magas 48,25 százalékos adóék 2022-re 41,4 százalékra csökken, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, azaz a cseh, lengyel és szlovák vállalkozások továbbra is versenyképesebbek lesznek.
Ugyanakkor a szövetség örömmel fogadta a kormányzat kijelentését, hogy kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását. Elismeréssel nyugtázták a közlemény szerint, hogy január 27-től nyolc újabb program indul a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre, és hamarosan elindul a tőkeprogram is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint e források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.
"Az IPOSZ Országos Elnökségének meggyőződése, hogy amennyiben ezeket a célkitűzéseket a gyakorlati megvalósítás ténylegesen követi, akkor a kis- és középvállalkozások óriásit lépnek előre a magyar termékek versenyképességének növelése terén" – áll a közleményben.