Lezárult a békéscsabai hulladékválogató próbaüzeme, az Európai Unió jóváhagyta a 15 milliárd forintból létrehozott dél-alföldi hulladékgazdálkodási rendszer pénzügyi elszámolását – hangzott el hétfőn a békéscsabai hulladékfeldolgozó-üzemben tartott sajtótájékoztatón.
Molnár Sándor, a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) elnöke elmondta: a válogató alkalmas a folyamatos üzemre. Jelenleg egy műszakban üzemel, márciustól viszont a tervek szerint napi 16 órában, két műszakban. A békéscsabai Magyarország jelenleg üzemelő legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb kommunális hulladékválogatója, optikai és röntgensugaras válogatók is működnek benne.
Az öthektáros telephelyen 50 ezer tonna hulladék tárolására van engedély. A 4800 négyzetméteres válogató csarnok napi 550 tonna hulladék válogatására alkalmas, a vegyes háztartási hulladékmennyiség körülbelül 40 százalékát képes újrafelhasználásra kiválogatni – mondta Sövegjártó Zalán kezelési és hasznosítási igazgató. A válogatóműben műszakonként 27 személy dolgozik.
A beruházás során a békéscsabai válogatómű mellett nyolc hulladékudvart és négy átrakó állomást hoztak létre, amelyek körzetesítve lehetővé teszik a hulladék begyűjtését. Emellett több járművet is beszereztek a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez. A dél-békési hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése 390 ezer ember életkörülményeit javítja; 300 százalékkal nő a hasznosítható hulladékmennyiség és 73 százalékkal csökken a lerakással ártalmatlanított hulladéktömeg.
Békés és Csongrád megye nyolcvanhat településén a szilárdhulladék gazdálkodási rendszer fejlesztése 2015 végén fejeződött be, a projektre összesen 15 milliárd forintnyi forrást biztosított az Európai Unió és a magyar állam. Békéscsabán megépült egy 120 ezer tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozó-üzem és válogatómű, amely azonban mostanáig nem működött – idézte fel Molnár.
Emiatt sokáig fenyegette az önkormányzatokat a támogatás visszafizetésének "réme" – mondta. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere hozzátette: tavaly szeptember és november között mind a DAREH irányítási mechanizmusát, mind a szervezetet meg kellett változtatni. Tavaly novemberben Dávid Zoltán orosházi polgármestert Molnár Sándor, Vésztő polgármestere váltotta az elnöki poszton. Ezt követően sikerült elfogadtatni a tagokkal az üzemeltetési koncepciót, megszerezni a még hiányzó engedélyeket és megfelelőségi véleményeket a tevékenység elindításához, és így adta meg a hozzájárulást az Európai Bizottság a projekt lezárásához – hangsúlyozta.
A közszolgáltató az érintett településeken a társulás saját gazdasági társasága, a DAREH Bázis Nonprofit Zrt. lett. Ez a cég az önkormányzatok saját tulajdonában lévő hulladékszolgáltatókkal mint alvállalkozókkal végzi a közszolgáltatási feladatot – tette hozzá Görgényi Ernő. Molnár Sándor közölte: az egyéves állásidő miatt több műszaki probléma lépett fel a hulladékkezelőben, a mintegy 20-30 millió forintos többletköltséget a DAREH jövőbeni bevételeinek terhére, valamint a kivitelezőkkel kötött egyedi megállapodások alapján egyenlítették ki.
Vantara Gyula országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos hangsúlyozta: az új rendszer a lakosságot és az önkormányzatokat sem terheli többletköltséggel. Molnár Sándor közölte, most nyújtottak be egy 2,5 milliárd forint értékű uniós pályázatot a rendszer továbbfejlesztése érdekében.