A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) több mint három éve dolgozik azon, hogy Budapest tudásközponttá váljon – jelentette ki a tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, korábbi egészségügyi miniszter kedden a fővárosban, egy szakmai fórumon.
Az Antall József Tudásközpont, a KKM és a Heim Pál Alapítvány Egészségügyi innováció Magyarországon című kerekasztal-beszélgetésén Mikola István szerint szándékuk arra alapul, hogy az országnak lényegében nincs eladható gáza, olaja vagy ásványi kincse, így tudástőkével képes megjelenni a világpiacon. Ezzel bír beépülni a nemzetközi értékláncokba és gazdasági előnyökhöz jutni – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar egyetemek színvonalasak, a tudósok képzettek.
Március végén háromnapos konferenciát tartanak a fővárosban, a másodszorra megrendezendő think.BDPST fő támogatója a KKM. A szervezők célja, hogy a régió más államaihoz hasonlóan Magyarországnak egyaránt legyen egy világszintű fóruma, amelyen kormányzati szereplők, cégvezetők és a tudományos élet képviselői megtárgyalják a jövő kérdéseit.
Budapest az innovációkra fókuszálna, Mikola István szavai szerint a rendezvényen az egészségügyi újítások is szóba kerülnek majd. Úgy fogalmazott, mindig feszültség húzódik az orvosi lehetőségek és "a gazdasági megengedhetőség" között, az emberek támasztotta igényeknek pedig szinte lehetetlen megfelelni. Egy kérdésre reagálva azt mondta, hogy a magyar egészségügy – bár problémákkal is küzd – alapvetően jó, és ő átlagemberként inkább itt gyógyíttatná magát, mint az Egyesült Államokban. A szektor legnagyobb gondjának a forráshiányt nevezte, amely elsősorban a működtetésben jelentkezik.
Mikola szerint kikerülhetetlen, hogy teljesen új technológiák jelenjenek meg a gyógyászatban, az egészségiparban. A betegek tömegeitől világszerte begyűjtött adatok, a big data rendszerek új összefüggésekre mutathatnak rá, és segíthetnek például a daganatok ellátásában, ugyanakkor sok kérdést vetnek fel. Példaként említette, hogy az orvosok a hippokratészi esküben megfogadják, megőrzik a bizalmas információkat, így ezeknek még a személytelen kezelése is aggályos.
Az államtitkár nagynak nevezte a sajtó felelősségét az egészségügyi kérdésekben, a téves tájékoztatás ugyanis meglátása szerint félreviheti az emberek gondolkodását. Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója, az ismert gyermekgyógyász dédunokája úgy vélekedett: a magyarok legsúlyosabb betegsége az újdonságokkal kapcsolatos pesszimizmusuk. Ezen sokat lehetne változtatni, amiben a média is nagy szerepet játszhatna – hangoztatta. A rendszerváltás óta eltelt mintegy huszonöt év túl rövid idő volt ahhoz, hogy a megelőző ötven év "szellemi nyomora feloldódjon" – fogalmazott.
Rossznak minősítette azt a hozzáállást, amely szerint el kell "menekülni" Magyarországról; szavai szerint még ha valaki külföldön is tanul, vissza kell térnie kamatoztatni a tudását. A think.BDPST konferencia üzenete, hogy másképpen célszerű gondolkodni. Fontos, hogy nagyot álmodjunk, és szükség van stratégiaalkotókra, akik képesek akár 15-20 évre előretekinteni – nyomatékosította, jelezve: nem lehet pénzzel pótolni azt a hitet és kitartást, ami sikerre vihet egy startupot.
Heim Pál úgy vélekedett, hogy a digitális technológia, az okoseszközök elterjedése az egészségügyben lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkenjen az orvos-beteg találkozások száma, és minőségibbé váljon a két fél kapcsolata. A doktor például már azelőtt információkat kaphat kezeltjéről, hogy utóbbi személyesen meglátogatná, amikor pedig ez megtörténik, több időt tölthetnek együtt.
Ugyanakkor kiemelte, hogy bár a digitális technológia fantasztikus lehetőségeket nyújt, és a big data rendszerek megkönnyíthetik az adatok áttekintését, az egészségügy legfontosabb szereplője továbbra is az orvos, az ember, ami száz év múlva sem lesz másként. Süle-Szigeti Attila, a Start Traks Coaching alapítója, a kerekasztal-beszélgetés moderátora szerint az egészség a legnagyobb érték. Alapvetően az egyén felel a saját testi épségéért, az okoseszközök azonban segítik ebben – jegyezte meg.