Magyarország teljesíteni tud minden olyan uniós elvárást, követelményt, amelyet a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a határkeresztező kapacitások bővítése, illetve az energiaellátás biztonsága érdekében meg kell tenni – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli energetikai konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Az államtitkár szerint a helyzet bíztató; a magyar gazdaság hosszú távon is biztosan számíthat arra, hogy megfelelő energia, megfelelő áron és időben rendelkezésre fog állni – fejtette ki. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy minden uniós jóváhagyás megszületett, új sebességi fokozatba kapcsol a két új paksi blokk megvalósítása.
Az államtitkár felidézte, hogy ezen a héten érkezett meg a hatodik jóváhagyás, amelyben az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a paksi beruházás versenyjogi szempontból is megvalósítható. A projekt a bizottság megállapítása szerint az építést követően profitábilisan működtethető, a testület csak azt mondta, hogy egy magánpiaci befektető annál, amit a jelenlegi árampiaci előrejelzések szerint becsülni lehet, valamennyivel nagyobb pozitív hozamot várna el – hangsúlyozta a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a két elvárás közötti különbség nem nagy, 1 százalék körüli.
Aradszki András a párizsi klímacsúcs vállalásaira kitérve elmondta, hogy Magyarország fontos lépéseket tett a dekarbonizáció érdekében, ennek egyik fontos eleme a paksi atomerőmű meglévő blokkjainak élettartam-hosszabbítása, illetve a két új reaktor építése. Az államtitkár kifejtette, az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a megújuló energiaforrások részaránya, de nem lehetne az ország energiaszükségletét kizárólag időjárásfüggő technológiákkal biztosítani.
A földgázellátás biztonságáról szólva elmondta, hogy a földgázfogyasztás 80 százalékát importból látja el Magyarország, ezért különösen fontos az útvonalak diverzifikálása, regionális infrastruktúra kiépítése. Aradszki András hangsúlyozta, hogy a magyar oldalról minden irányba van gázkapcsolat Szlovénia kivételével, innen minden irányba lehet gázt szállítani, de ez fordítva nem így van, nem minden ország teljesítette ezeket a kötelezettségeket. Mint azt Aszódi Attila felidézte, a paksi bővítés tavaly év végén első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ami ellen két zöld szervezet fellebbezett. A kormánybiztos bízik benne, hogy a másodfokú hatóság tavasszal kiadja az engedélyt.
A telephelyengedély-kérelmet tavaly ősszel nyújtották be az Országos Atomenergia Hivatalnak, a kormánybiztos itt is arra számít, hogy tavasszal megkapják az engedélyt. Hozzátette, hogy az jogerős engedélyek birtokában tudják majd összeállítani az erőmű létesítési engedélyének kérelmét. Aszódi Attila kitért arra is, hogy Magyarországon 75 százalékban földgázt használnak a fűtéshez, az épületek szigetelésével így földgázt takarítanak meg. Ezzel nem az áramfelhasználás csökken, tehát nem Paks II. alternatívája – közölte.
A kormánybiztos szerint, mivel az ország áramfogyasztása nő, szükség van olyan stabil áramtermelő rendszerekre, új kapacitásokra, amelyek nem függenek az időjárási körülményektől, mert enélkül nem lehet a folyamatos, biztonságos, megfelelő árú villamosenergia-ellátást garantálni, illetve a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni.
Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az idei tél azt mutatta, hogy szélsőséges körülményekre is fel kell készülni. Csiba szerint a gázellátásban nem volt kritikus a helyzet, akkor sem lett volna, ha a február is ugyanolyan hideg, mint a január, a villamosenergia-ellátó rendszer ugyanakkor többször közel volt teljesítőképessége határához. A magyar rendszerirányítás és a tartalékok nehéz körülmények között is jól – közölte. Az elnök-vezérigazgató szerint rövid távon megnő a rendszerben lévő tartalékok jelentősége, ugyanakkor ha az ország képes akar maradni az energiaigények kielégítésére, jelentős termelő beruházásokra van szükség.