Az idén hoz a tervek szerint végleges döntést a BN-1200 típusú gyorsneutronos reaktorral kapcsolatban a Roszatom tudományos-műszaki tanácsa. Az új reaktor lenne a legújabb tagja annak a „reaktorcsaládnak”, amelyet az Urál vidékén, a Belojarszki Atomerőműben hoztak létre.
A helyszínen 1964 óta eredetileg egy-egy könnyűvizes, grafitmoderálású, AMB-100, illetve AMB-200 típusú, azóta már leállított reaktor termelt energiát, 1980-ban helyezték üzembe az első energiatermelő gyorsneutronos reaktort, a nátriumhűtéses, 600 MW teljesítményű BN-600-ast. Ezt követően 2015 decemberében a villamos energetikai hálózatra kapcsolták a 4. belojarszki gyorsneutronos blokkot is, benne a szintén ilyen technológiájú, de nagyobb (800 megawatt) teljesítményű, BN-800-as reaktorral.
A reaktor tavaly augusztusban érte el a névleges teljesítményszintet, valamint akkor kezdődött meg a kereskedelmi üzeme, 2017 januárjában pedig már átesett egy menetrend szerinti karbantartáson is, amelyet az ilyen reaktoroknál évente kétszer kell elvégezni. Építésében több mint 25 nagyvállalat, összességében pedig hatvan cég vett részt, és a berendezések 95 százalékát orosz vállalatok szállították.
A sorban következőnek a tervek szerint az 1200 megawattos BN-1200 típusú blokknak kell lennie. Ez már olyan lesz, amely az elképzelések szerint piacképes lehet, vagyis partnereinek is ajánlhat a Roszatom, hiszen megfelel majd a negyedik generációs blokkokkal szemben támasztott biztonsági követelményeknek – hangzott el Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tavaly október eleji, éves Általános Konferenciáján, ahol külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a gyorsneutronos technológiával. A BN-1200-asnál is használnak egy sor, az „elődök”, a BN-600 és a BN-800 kifejlesztésénél alkalmazott műszaki megoldást, ám jó néhány olyan újítást is tartalmaz majd a konstrukció, amely javítja a blokk műszaki-gazdaságossági mutatóit és emeli a biztonság szintjét.
A terveket ugyanakkor 2015-ben több bírálat is érte a Roszatom tudományos-műszaki tanácsa részéről. Néhány megoldás ugyanis nem felelt meg a versenyképesség követelményeinek, ám a megjegyzések nyomán elvégzett munka Vlagyimir Aszmolov, a Roszatom vezérigazgatójának egyik tanácsadója szerint látványos eredményt hozott: csökkentették például a felhasznált fém mennyiségét.
A gyorsneutronos reaktorok fő előnyeként azt nevezik meg a szakértők, hogy a környezetvédelem szempontjából biztonságosabbá teszik az atomenergetikát, hiszen az üzemanyaguk gyártásához más, „hagyományos” reaktorok kiégett fűtőelemeit használják fel. Eredetileg úgynevezett szaporítóreaktorként használták őket, hiszen nemcsak fogyasztottak nukleáris fűtőanyagot, hanem termeltek is, aminek különös jelentősége volt a hidegháború, a fegyverkezési verseny idején, mivel az urán-238-ból atomfegyverhez szükséges plutónium-239-et lehetett előállítani a segítségükkel.
Mai jelentőségük abban áll – mondják a programot támogató elemzők –, hogy „továbbégetik” a más reaktorokban elhasznált üzemanyagot, vagyis segítenek a zárt fűtőanyagciklus kialakításában, és ezzel párhuzamosan a radioaktív hulladékok mennyiségének csökkentésében. Az urán-238-as izotóp ugyanis a gyorsneutronos reaktorokban ismét fűtőanyaggá alakítható át, vagyis ez a technológia segít takarékoskodni a fő nukleáris üzemanyaggal, az urán-235-össel, amelyből a természetes uránban csak kevesebb, mint egy százaléknyi van. Az atomenergetikai üzemanyagbázisa így a több tízszeresére bővül, a reaktorok számára évszázadokra lehet fűtőanyagot biztosítani – tájékoztatta nemrég a Belojarszki Atomerőmű sajtószolgálata a Rosszijszkaja Gazeta munkatársát.