A környezetvédelmi és a telephelyengedély birtokában a műszaki tervek elkészítésével folytatódhat a paksi beruházás, az első blokk leghamarabb 2025-ben állhat üzembe – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az Inforádió Aréna című műsorában szerdán.
A kormánybiztos közölte, hogy a környezetvédelmi engedély hamarosan jogerőssé válhat - jelenleg a másodfokú eljárás befejezésére várnak -, a telephely-engedélyezés viszont a múlt héten lezárult, és a vizsgálatok szerint a kijelölt terület alkalmas erőműblokkok építésére. Hozzátette, hogy a műszaki tervek mellett el kell készíteni az előzetes biztonsági jelentést is: ezután lehet kérelmezni a létesítési engedélyt, amely – más szakhatóságok közreműködése mellett – az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozik.
Az építkezéshez szükséges infrastruktúra kialakításához (utak, raktárak, kiszolgáló műhelyek és üzemek stb.) további engedélyekre van szükség, ezeket azonban már hamarabb, legkésőbb a jövő év elején el lehet kezdeni – mondta Aszódi Attila. A kivitelezési munkák az alapozással kezdődnek, a munkagödör és a talaj-előkészítés után a vasbeton alaplemez, majd a nukleáris sziget épülhet meg, a következő szakaszban a gépészeti berendezéseket helyezik el, szerelik be, végül elkezdődhet az üzembe helyezési program – közölte.
A kormánybiztos felidézte, hogy az uniós vizsgálatok lezárultak, az Európai Bizottsággal március elején az állami támogatás kérdését is sikerült rendezni: a testület szerint a kormány intézkedései a piacot nem torzítják indokolatlanul. A Pakson megtermelt áramhoz bármely piaci szereplő hozzáférhet majd, annak 30 százalékát áramtőzsdén, a többit aukciókon értékesítik – tette hozzá.
Aszódi Attila kiemelte, hogy az Európai Bizottság szerint a következő évtizedekben legalább 600-700 milliárd eurót kell új blokkok építésére fordítani az európai szintű nukleáris kapacitás fenntartása érdekében. Hangsúlyozta azt is, hogy a mai technológiákkal nem lehet kizárólag a megújuló energiaforrásokra alapozni: Németország is fosszilis energiahordozókból és atomenergiából fedezi áramfogyasztásának túlnyomó részét, miközben a 30 százaléknyi megújuló energia jelentős részét nem tudja felhasználni, így azt az európai hálózatra terheli, ráadásul a többletköltségek miatt a németek a magyarországi ár dupláját fizetik az áramért.
A kormánybiztos figyelmeztetett arra is, hogy az áram tárolására továbbra sincs kielégítő műszaki megoldás, és a háztartási áramtermelő berendezésektől sem várható áttörés. Azt is mondta, hogy a villamos energia fogyasztása évtizedek óta folyamatosan emelkedik, az elöregedő európai erőművek leállásával pedig várhatóan egyre drágább lesz. Magyarországnak ezért szüksége van a megbízhatóan működő, klímabarát, az alapterhelés kielégítésére folyamatosan alkalmas nukleáris energiaforrásra – jelentette ki.