A balkáni régióban és Magyarországon jelentős, tartós lehűlés volt januárban, ami csaknem három héten át megemelte az áramfogyasztást, a magyar villamosenergia-kínálatot termelési kiesések csökkentették, így a villamosenergia-rendszer kifeszítve, de biztonságosan üzemelt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfőn, a januári villamosenergia-piaci folyamatok alakulását elemző jelentése alapján.
Az idei év első heteiben az átlagosan 350 megawattal (MW) magasabb rendszerterhelés és a termelési kapacitások kiesése együttesen több napon is meghaladta az 1 gigawattot (GW). A villamosenergia-rendszer a szokásosnál kisebb tartalék kapacitásokkal üzemelt, de az import és a belföldi termelés fennakadás nélkül elégítette ki a megemelkedett igényeket. A csúcskereslet ellenére nem volt olyan nap, amikor a rendszerben maximális kapacitáskihasználás mellett a rendelkezésre álló tartalékok ne tudták volna pótolni egy további nagy termelőegység kiesését – közölte a MEKH.
A jelentés szerint, mivel az olcsóbb közép-európai piacok irányából a határkeresztező kapacitások szűkösek voltak, a belföldi villamosenergia-árak a drágább balkáni régió áraival mozogtak együtt. Kivételt jelentett január második hete, amikor Magyarországon a régiós országoknál is magasabb árak alakultak ki.
A hivatal jelezte, hogy a belföldi árak akkor térnek el a szomszédos országokétól, ha a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a kereskedelem nem tudja kiegyenlíteni a piacok közötti árkülönbözetet. Január második hetében a folyamatosan telített ukrán, szlovák és osztrák határkeresztezőkön túl román irányból is szűkössé vált a kapacitás, osztrák irányból pedig a szokásosnál kevesebb importra volt lehetőség. A Szlovénia-Horvátország-Magyarország útvonalon még voltak szabad kereskedelmi kapacitások, de a kereskedelem nem működött hatékonyan, így nem töltötte be az árakat mérséklő funkcióját.
A hivatal szerint a januári események arra is rávilágítottak, hogy a villamosenergia-kínálat rugalmas alkalmazkodásának vannak olyan intézményi, szerződéses és jogi szabályozási korlátai, amelyek akadályozzák a rendelkezésre álló kapacitások hatékony kihasználását. A jelentésben megfogalmazott piacfejlesztési javaslatok elősegíthetik a nagykereskedelmi piacok fejlődését, erősítik a piaci versenyt, mindezzel jótékony hatást gyakorolva a nagykereskedelmi árakra – hangsúlyozták.