A németországi Baden-Württemberg tartomány környezetvédelmi minisztériuma engedélyt adott az EnBW konszernnek arra, hogy megkezdjék a cég által üzemeltetett phillipsburgi atomerőmű első reaktorblokkjának bontását.
Ez a második ilyen hivatalos dokumentum, amelyet a közelmúltban bocsátottak ki Németországban, a neckarwestheimi atomerőmű első egységének szétszerelése ugyanis már megkezdődött. Az EnBW még 2013 májusában kért hozzájárulást a hatóságoktól a két blokk üzemen kívül helyezésére, miután a német kormány a 2011. márciusi, fukusimai reaktorbaleset nyomán úgy döntött, hogy 2022-ig leállítják az ország minden energiatermelő atomreaktorát.
A phillipsburgi munkálatokat az után engedélyezték, hogy tavaly februárban már eltávolították a reaktorból a kiégett fűtőelemeket. Előbb az olyan, külső részegységek leszerelése kezdődik meg, mint a szivattyúk, a csővezetékek és az elektromos berendezések, majd a turbinaterem gépei következnek. A reaktor bontása várhatóan 10-15 évig tart majd, és ezután a létesítmény kikerül az atomfelügyelet ellenőrzése alól, a továbbiakban egyszerűen ipari üzemként tartják majd nyilván.
Felbecsülhetetlen tapasztalatokkal fog szolgálni a lebontása – fotó: atomic-energy.ru
Az EnBW a másik nagy energetikai céggel, az EON-nal együtt Németország két legnagyobb atomerőmű-üzemeltető társasága. Öt létesítményt már leállítottak, és még öt másikat fognak – írta nemrég a Reuters hírügynökség egy elemzésben, amely rámutatott: a német atomstop komoly profitkiesést jelent e vállalatoknak, hiszen egy-egy erőmű akár napi egymillió eurót is hozhatott nekik, és még összességében mintegy 17 milliárd eurós leszerelési költséggel is számolniuk kell.
A jelentés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kényszerű bontás olyan tapasztalatokkal és képességekkel ruházza fel a két céget, amelyek új piacot hozhatnak nekik a következő években. Mindkét társaság saját atomerőmű-leszerelő egységet hozott létre, 500-600 fős személyzettel, és szolgáltatásaik iránt már most mutatkozik külföldi érdeklődés, például Japánból és Svájcból is.
Merthogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint 2040-ig mintegy 150 gigawattnyi atomerőmű-kapacitást kell az üzemidő kimerülése miatt leállítani, majd felszámolni, és ezek több mint negyven százaléka Európában van. Az atomlétesítmények bontási szolgáltatásainak nemzetközi piaca a Markets and Markets nemzetközi elemzőcég becslése szerint 2021-re a jelenleginél csaknem kétszer nagyobb, 8,6 milliárd euró értékű lesz.
Ez pedig akkor is jelentős tétel, ha – mint azt a Reutersnak egy iparági forrás elmondta – az atomerőmű-üzemeltető társaságok többsége „házon belül” akarja tartani ezeket a költséges – egy becslés szerint egy ezer megawattos létesítmény esetében 600-800 millió eurós – munkálatokat, és csak minden negyedik tervezi azt, hogy külső cégekre bízza azokat.
A konkurencia ugyanakkor ebben az ágazatban is éles: a piacot vezető francia atomtechnológiai konszern, az Areva például ötezer fős leszerelő csapatot üzemeltet, és olyan amerikai magáncégek is versenyben vannak, mint a Bechtel, az Aecom vagy a Fluor.