Az Európai Bizottság a 2017. május 12-én a nukleáris indikatív programról kiadott közleményében áttekintést nyújt a nukleáris életciklus összes szakaszában megvalósuló uniós beruházásokról.
Az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos részeként szavatolja az energiaellátás biztonságát. Ezzel kapcsolatban az energiaunióra vonatkozó stratégia és az európai energiabiztonsági stratégia kiemeli, hogy a tagállamoknak a legmagasabb normákat kell alkalmazniuk a biztonság, a védelem, a hulladékgazdálkodás és a nonproliferáció tekintetében, valamint diverzifikálniuk kell nukleáris üzemanyag-ellátásukat. Ezen ajánlások végrehajtása segíti a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérését.
A 14 uniós tagállamban 129 atomerőművi blokk üzemel, amelyek együttes kapacitása 120 GWe, átlagéletkoruk csaknem eléri a 30 évet. Jelenleg tíz tagállam tervez újabb erőmű-építési projektet, ebből négy reaktor építése már folyamatban van Finnországban, Franciaországban és Szlovákiában. További reaktorok vannak az engedélyezési szakaszban Finnországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban, míg más tagállamokban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Litvánia, Lengyelország és Románia) a projektek előkészítése folyik. Az Egyesült Királyság nemrég jelentette be azt a szándékát, hogy 2025-ig az összes széntüzelésű erőművét bezárja, és a kieső kapacitást elsősorban új gáztüzelésű és nukleáris erőművekkel pótolja.
Az elkövetkező évtizedek során Európában és világszerte számos ország fog az atomenergiára támaszkodni villamos energiaszükséglete egy részének megtermelésében. A világon az EU rendelkezik a legfejlettebb, jogilag kötelező és végrehajtható regionális keretszabályozással a nukleáris biztonság területén, és annak ellenére, hogy a tagállamok véleménye megoszlik az atomenergiával termelt villamos energia tekintetében, teljes az egyetértés: az atomenergia biztonságos és felelősségteljes felhasználása, valamint a polgárok sugárzástól való védelme tekintetében a lehető legszigorúbb normákat kell biztosítani.
A Bizottság előrejelzése szerint az Unióban 2025-ig csökkenni fog a nukleáris termelési kapacitás, figyelembe véve egyes tagállamok azon döntését, hogy fokozatosan megszüntetik az atomenergia használatát, illetve csökkentik annak részesedését a nemzeti energiamixben. Ez a tendencia viszont megfordul 2030-ra, amikor új reaktorokat terveznek a hálózathoz csatlakoztatni, és további reaktorok élettartamát is meg fogják hosszabbítani. A nukleáris kapacitás enyhén növekedni fog, majd 95 és 105 GWe között stabilizálódik 2050-re.
Az Európai Bizottság becslése szerint az atomenergia várhatóan fontos része marad az EU energiarendszerének a 2050-ig terjedő időszakban. Az európai nukleáris létesítmények ugyan öregszenek, és jelentős beruházások szükségesek, ha a tagállamok egyes reaktorok élettartamának meghosszabbítása (és az ahhoz kapcsolódó biztonsági fejlesztések végrehajtása) mellett döntenek, de ugyanígy a várható leszerelés és a radioaktív hulladék hosszú távú tárolásának megoldásához is jelentős összegek szükségesek. A meglévő atomerőművek lecseréléséhez is beruházásokra van szükség, az ilyen beruházások egy része új atomerőművek létesítésére is irányulhat – állapítja meg az Európai Bizottság.