A jövő év novemberére várható Litvániában, a nyolc éve végleg leállított ignalinai atomerőmű közelében, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével épülő radioaktívhulladék-tároló és -feldolgozó központ üzembe helyezése – közölte az orosz ASZE cégcsoport sajtószolgálata.
A kiégett fűtőelemek és a sugárzó hulladékok kezelésére szolgáló komplexum építését a Roszatomon belül az ASZE-hoz tartozó Atomsztrojekszport társaság német leányvállalata, a Nukem Technologies GmbH végzi.
Az erőmű bontását szolgáló létesítmény két fő részből áll. Az egyik a reaktorokból származó kiégett fűtőanyagok tárolója, amelyet a litván atomenergia-biztonsági felügyelet engedélye alapján tavaly már üzembe helyeztek. A beruházást a Nukem Technologies és ugyancsak német partnere, a GNS GmbH valósította meg.
A komplexum másik, a bontás során keletkező szilárd radioaktív hulladék tárolására és feldolgozására szolgáló egységen, a Nukem Technologies egyedül dolgozik. Itt mára befejeződtek a fő építési munkálatok, elkészültek a berendezések, amelyeket már be is szereltek, és elvégezték az indításhoz szükséges munkákat. Befejeződött az úgynevezett hideg próbaüzem, majd júniusban indul az éles üzemhez szükséges működési engedély kiadása előtti munkafázis.
„Hatalmas munkát végeztünk az ignalinai atomerőmű leszerelését célzó együttműködés megvalósítása érdekében” – hangoztatta Grigorij Szosznyin, az ASZE cégcsoport atomhulladékok és kiégett fűtőanyagok kezeléséért felelős üzletágának vezetője. Szavai szerint az első ignalinai létesítmény átadása és a második próbaüzemének lezárása azt jelzi, hogy minden beruházást meg lehet valósítani, ha közös erőfeszítésekkel haladunk a cél felé.
Litvánia az európai uniós csatlakozás feltételeként vállalta, hogy bezárja a még a szovjet korszakból örökölt ignalinai atomerőművet,
amelynek két, csernobili típusú, RBMK-reaktora az ország villamos energia igényének több mint kétharmadát adta. Az első blokkot 2004, a másodikat pedig 2009 végén kapcsolták le a hálózatról. Az üzemen kívül helyezés és leszerelés mintegy hárommilliárd eurós költségeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által létrehozott nemzetközi alapból fedezik.