Az orosz atomtudósok még Belorussziában megkezdett, ám az 1980-as években félbeszakított munkát újítanának fel.
A terv akkor egy rövid idő alatt, a világ bármely pontjára telepíthető mobil atomerőmű létesítése volt, ám a csernobili katasztrófa után a fejlesztést leállították, sőt az addigi eredményeit is megsemmisítették. Csak múzeumi makettek maradtak meg a projektből, így az NTV orosz tévécsatorna riportja szerint most „szemenként” kell azt helyreállítani.
Pedig akkor a Pamír nevű komplexum kifejlesztésére egy teljes intézetet hoztak létre, az egész Szovjetunió, több mint száz tudományos intézet dolgozott rajta, és a vázlatoktól a prototípus megalkotásáig húsz év telt el. A Pamírból két példány készült el, és az egyiket a gyakorlatban is kipróbálták. A teljességgel automatizált, kerekes vagy lánctalpas katonai vontatókra szerelt berendezés működtetéséhez legfeljebb harmincfős személyzetre volt szükség. Egyes adatok szerint maximális teljesítmény mellett három évig lett volna képes üzemelni.
Az újraélesztésének ötlete eddig többször is felvetődött, és most ismét felkeltette az orosz védelmi minisztérium érdeklődését, mivel jól alkalmazható lenne a szélsőséges éghajlatú, északi területeken.
A hozzá kapcsolódó anyagok titkosságát már jórészt feloldották, igaz, nem mindet, és számos know-how-t, technológiai megoldást egyszerűen senki sem ismer – mondták kutatók az NTV-nek. Az első tervek még úgy szóltak, hogy 2020-ra újrateremthetik a Pamírt, ám egyes szakemberek szerint a legbőkezűbb finanszírozás mellett is legalább tíz év szükséges egy új változat megalkotásához.