Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy a jövőben déli irányból is tudjon gázt vásárolni, ezért stratégiai fontosságú a magyar-horvát kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, a dokumentum aláírása után.
A szándéknyilatkozatot Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára és Mario Siljeg horvát energiaügyi államtitkár írta alá. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Közép-Európában az energiabiztonság továbbra is rendkívül kritikus kérdés, a közép-európai országoknak részben gazdasági, de legalább annyira nemzetbiztonsági érdeke, hogy az észak-dél irányú energetikai szállítási infrastruktúra kiépüljön.
Az észak-déli irányú infrastruktúra déli lábának kiépítése jelentősen elmaradt az északitól, Magyarország jelenleg délről nem tud gázt vásárolni, a magyar-román és a magyar-horvát vezetékeken csak a magyar fél tud gázt forgalmazni a szomszéd országok felé - fejtette ki a külügyminiszter. Ismertetése szerint a megállapodás rögzíti azt a menetrendet, amelynek alapján Horvátország kétirányúsítja a magyar-horvát gáz interkonnektort, és a tervek szerint 2019 első negyedévétől Magyarország Horvátországból is vásárolhat gázt. A külügyminiszter hangsúlyozta, annak, hogy Magyarország gázt tudjon vásárolni déli irányból, fontos feltétele a horvátországi LNG-terminál (cseppfolyós földgáz) megépítése. Ennek sikeres megvalósításához Magyarország minden támogatást meg kíván adni – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint Magyarország stratégiai érdeke, hogy megteremtse a csatlakozást a dél-európai gázfolyosóhoz. Ezért Magyarország Szerbiával és Oroszországgal is intenzív tárgyalásokat folytat arról, hogy a nemzeti gázvezeték-hálózatok modernizálásával és ezek összekötésével létrejöjjön Magyarország déli gázfolyosóhoz kapcsolódásának lehetősége. Úgy fogalmazott, ez a korábban tervezett Déli Áramlat nyomvonalán, egy annál korlátozottabb kapacitású gázvezeték kialakítását jelentené. Magyarországnak az az érdeke, hogy az útvonalakat és a forrásokat diverzifikálja – szögezte le a külügyminiszter. Martina Dalic horvát miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón szintén hangsúlyozta, hogy a szándéknyilatkozat fontos lépés az energetikai piacok összekötéséhez és az energetikai biztonság erősítéséhez az Európai Unióban.
Maros Sefcovic energiaunióért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a többi között arról beszélt: az együttműködés jól tükrözi, hogy az Európai Unió az energiaunióval a megfizethető és tiszta energiaforrásokhoz való hozzáférésre törekszik. Hozzátette, szükség van jó hálózatokra és jó együttműködésre a szabályozó hatóságok és az üzemeltetők szintjén is a régióban. Arra a kérdésre, szóba kerültek-e a budapesti megbeszélésen azok a nézetkülönbségek, amelyek az energiaunió területén Magyarország és az Európai Unió között vannak, Maros Sefcovic úgy válaszolt: abban egyetértenek, hogy megfizethető, alacsonyabb, versenyképes árakat akarnak biztosítani. Ugyanakkor elmondta, az Európai Bizottságban abban hisznek, hogy "liberalizálni kell egy kicsit az energiapiacot", mert sok tagállamban különösen az áram piaca túl van szabályozva. Különösen fontos célnak nevezte a sebezhetőbb fogyasztók megvédését.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, az energiaárak alacsonyan tartása stratégiai kérdés Magyarország szempontjából, mivel ez fontos versenytényező is. A magyar álláspont szerint a nemzeti energiamix összeállításának nemzeti hatáskörben kell maradnia, ennek technológia-semlegesnek kell lennie, valamint nem szeretnék, ha a nukleáris energiát negatív diszkrimináció érné. Bízik benne, hogy találnak olyan megoldást, amely ezt a négy magyar sarokpontot tiszteletben tartja, de nem akadályoz meg semmilyen európai együttműködést.
A horvátok és a Mol Nyrt. vitájának fejleményeit firtató kérdésre Martina Dalic horvát miniszterelnök-helyettes és a magyar külügyminiszter is megerősítette: az INA-t érintő kérdések nem voltak napirenden a keddi megbeszéléseken. A konfliktus 2013 óta tart, amikor a horvátok megvádolták a Molt azzal, hogy 2009-ben korrupcióval jutott hozzá az INA részvényeinek 49,08 százalékához, és megszegte a részvényesi szerződésben vállalt kötelezettségeit is, a Mol azonban ezt mindvégig tagadta, és a magyar cég szerint a megállapodásnak megfelelően jár el. Horvátország már jelentkezett az INA visszavásárlására, a magyar fél pedig jelezte, hogy eladja részesedését a horvát olajvállalatban.
Szijjártó Péter elmondta, hogy nincs új fejlemény, a magyar kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy a tranzakció kapcsán annyi pénznek kell visszaérkeznie Magyarországra, amennyi befektetések címén elhagyta az országot. A horvát kormánynak a Mollal kell megállapodnia - tette hozzá.