Mivel fennáll a veszélye annak, hogy a lehetséges újabb Oroszország elleni szankciók kilépésre kényszeríthetik az európai partnereket a tervezett Északi Áramlat-2 projektből, Moszkva kínai befektetőket keres a fölgázvezetékhez – írta csütörtöki számában a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap.
Az újság úgy tudja, hogy a hosszú távú finanszírozásról szóló előzetes tárgyalások már folytak kínai bankokkal. A tervek szerint 2019-ben üzembe helyezendő gázvezeték megépítése Oroszországból Németországba a Balti-tengeren át a becslések szerint 9,5 milliárd euróba kerülne.
A Gazprom, a Nord Stream 2 AG egyetlen részvényese, még a befektető partnerek megjelenése előtt garanciát vállalt az egész összegre. Az eredeti tervek szerint az Engie, az OMV, a Royal Dutch Shell, az Uniper és Wintershall kapott volna részesedést a projektből, tavasszal azonban a finanszírozás új modelljéről született megállapodás, amelynek értelmében az európai cégek 4,75 milliárd euró hosszú távú hitelt ígértek, azonos részesedésben. Június 15-én Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a partnerek már több mint 1 milliárd eurót átutaltak.
Ekkor vált ismertté, hogy az Egyesült Államok új szankciókat készül bevezetni Oroszország ellen. A törvénytervezet egyebek között megtiltaná az orosz exportvezetékekbe történő több mint 1 millió dollár értékű egyszeri és az 5 millió dollárnál magasabb összegű éves beruházást. Az előkészületben lévő szankciók azokat is fenyegetik, akik "árut, szolgáltatást, technológiát, információt vagy támogatást" nyújtanak az orosz gázvezetékek építéséhez. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta, ám a képviselőházban elakadt.
Medvegyev egy héttel ezelőtt csekélynek minősítette annak valószínűségét, hogy az új szankciók megakadályozzák az európai vállalatokat kötelezettségeik teljesítésében. Vlagyimir Putyin elnök szerdán Ben van Beurdent, a Royal Dutch Shell olajipari vállalat vezérigazgatóját fogadva úgy vélekedett, hogy Északi Áramlat-2 földgázvezeték tisztán kereskedelmi projekt, amelynek minden esélye megvan a megvalósulásra. Hasonlóképpen vélekedett Van Beurden is, ugyanakkor a Shell központjában nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy vajon az új amerikai szankciók dacára is garantált-e a projekt finanszírozása. Szakértők ezzel kapcsolatban eltérő véleményeket fogalmaztak meg.
Dmitrij Marincsenko, a Fitch Ratings vállalati részlegének igazgatója szerint a szankciók bevezetése esetén az európai nagyvállalatok aligha kívánják majd folytatni részvételüket az Északi Áramlat-2-ben. Nem zárta ki, hogy a dolgok ilyen alakulása a projekt megvalósításának végét jelentené.
Mihail Korcsomkin, az East European Gas Analysis igazgatója ennél keményebben fogalmazott. Úgy vélekedett, azon túl, hogy az európai cégek a szankcióktól tartva leállíthatják a Projekt finanszírozását, nehezebbé válik az európai fogadó kapacitások építése is Európában. "Ebben az esetben az Északi Áramlat-2 megépítése teljesen értelmét vesztheti" – mondta. Peter Stewart, az Interfax Global Energy Services vezető elemzője szerint azonban a kínai bankokkal folytatott tárgyalás nem a szankciók esetére szánt biztonsági megoldás, a konzorcium egyszerűen minden megoldást mérlegel, mivel a projekt többmilliárdos hitelkeretet követel meg.
Az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgató-helyettese, Alekszej Grivacs szerint a kínai befektetők bevonása reális megoldás, mert az Északi Áramlet-2 magas jövedelmezőségi és alacsony kockázati szintje vonzó lehet a távol-keleti befektetők számára. És noha a kínai hitelek általában drágábbak a nyugatiaknál, a projekt működtetőjét üzemelőjét érdekében állhat a potenciális hitelezők körének kibővítése a szankciók lehetőségének fényében.