Fel kell gyorsítani a kis- és középvállalkozások termelékenységének növekedését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) főtitkára szerint.
Angel Gurria, az OECD globális termelékenységi fórumán hétfőn Budapesten azt mondta: meg kell vizsgálni, hogyan lehetne növelni a globális termékláncok, illetve az egyes államokban a kis- és középvállalkozások termelékenységét. 2000 és 2007 között az OECD-tagállamokban a munkaerő termelékenysége évente 1,8 százalékkal emelkedett, ehhez képest 2008, a gazdasági válság óta 1 százalékponttal 0,8 százalékra esett vissza a termelékenység éves bővülése.
Az OECD főtitkára rámutatott: mivel a legtöbb államban a kis- és középvállalkozások adják az ország gazdaságának "gerincét", át kell tekinteni, hogyan lehetne a kis cégek termelékenységét javítani, hogyan lehetne jobban bekapcsolni ezeket a vállalkozásokat a világ nagy, globális értékláncaiba. Angel Gurria kiemelte: fontos az is, hogy mérni lehessen a közszférában a hatékonyságot, a termelékenységet. Hozzáfűzte, hogy csak 7 OECD-tagországban mérik a közszféra termelékenységét.
Az OECD főtitkára hangsúlyozta: növelni kell a multinacionális cégek, az általuk működtetett nemzetközi értékláncok átláthatóságát is, mert ezek a nagyvállalatok egymás között gyakran alkalmaznak háttér-megállapodásokat, kartelleket. Elmondta: az OECD az utóbbi években mintegy 240 olyan kartellt tárt fel, amely a szervezet számítási szerint hozzávetőleg 20 százalékkal drágította meg ezen multicégek értékláncaiban előállított termékek árait. Erőteljesebb nemzetközi együttműködés kell a határon átnyúló termék-, illetve szolgáltatás-forgalom adatainak gyűjtésében, mert ez javítja az átláthatóságot - mutatott rá Angel Gurria.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD globális termelékenységi fórumán kiemelte: a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) elsősorban a magyarországi beszállító hálózatokon keresztül képesek csatlakozni a nemzetközi vállalatokhoz, hozzátéve, ez kedvező lehetőség arra, hogy a jövőben akár exportőrként is megjelenjenek a nemzetközi piacokon.
Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány több intézkedést tett a folyamat felgyorsításáért, egyebek mellett kidolgozta és elindította az ország újraiparosítási programját, amely a termelékenység javítását is szolgálja. A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: Magyarország az Európai Unióban a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsot érvényesíti, emellett a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével erőteljesen támogatja az ország versenyképességének javítását is.
A kormány megújította a kis- és közepes cégek fejlődését szolgáló politikáját, ennek részeként kidolgozta a beszállítói cselekvési programot. A program megvalósításával a kabinet azt szeretné elérni, hogy a magyar nagyvállalkozások, illetve az országban működő nemzetközi nagyvállalatok jelentős számú kkv-t tudjanak bevonni a beszállítói hálózatukba. A programmal a kormány a valós piaci igények alapján, de új megközelítéssel támogatja a kis- és közepes cégek fejlődését.
A miniszter szerint a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás segíti azt is, hogy az innovációban élenjáró nagyvállalatok kutatásait, tudományos fejlesztéseit hasznosítsák a kiscégek is. Varga Mihály rámutatott: elengedhetetlen, hogy a kormányzati tervek hatékonyan alkalmazkodjanak a vállalkozások igényeihez.
A miniszter szerint alapvető fontosságú a kormányzati és üzleti szféra közötti kommunikáció. Ezen a téren a sikeres együttműködés egyik jó példája a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodás, amelynek lényege, hogy lehetővé teszi a minimálbér- és a garantált bérminimum emelését, és ezzel párhuzamosan csökkennek a munkaadói terhek, vagyis az adókedvezmények révén a vállalkozások az erőforrásokat a versenyképességük növelésére fordíthatják - jelezte Varga Mihály.