A kori nukleáris erőmű 1. számú blokkját július 1-jén kapcsolták le a villamosenergia-hálózatról, majd megkezdődött annak a hűtése, és – miután 90 fokra csökkent a hőmérséklete – hétfőn a blokk hivatalosan is felfüggesztette az üzemelését.
A teljes leszerelés várhatóan húsz évig fog tartani és – a Reuters hírügynökség által idézett, energetikai minisztériumi számítás szerint – 571 millió dollárba kerül. A most bezárt, 587 megawatt névleges teljesítményű blokk 1978-ban kezdte meg az üzemelést. A Korea Electric Power Corp (KEPCO) építtette, a nemrég csődöt jelentett amerikai társaság, a Westinghouse technológiája alapján.
A nukleáris energetika iránti közbizalmat azonban Dél-Koreában megingatta a 2011-es fukusimai atomerőművi-baleset, majd egy évvel később egy hangos botrány, amelyet az okozott, hogy hamisított tanúsítvánnyal ellátott atomerőmű-alkatrészek kerültek be az országba. Dél-Korea a világ ötödik legnagyobb atomenergetikai hatalma.
A Kori-1-est nem számítva 24 blokk üzemel az országban, összteljesítményük meghaladja a 23 ezer megawattot. Ezek adják az áramellátás mintegy negyedét-harmadát. Ráadásul Szöul a nukleáris technológia exportálói közé tartozik, ezért különösen meglepő, hogy a kormányzati politika az atomenergetika szerepének visszaszorítására készül. A Kori atomerőmű első blokkjának bezárása kapcsán Mun Dzse In államfő bejelentette, hogy „véget vetnek az atomorientált villamosenergia-termelésnek, és atommentes korszakot kezdenek”.
Szavai szerint visszavonják a nukleáris erőművek építésére korábban kidolgozott terveket, a lejárat után nem hosszabbítják meg a már működő blokkok üzemidejét, a hangsúlyt pedig a megújuló és a földgázalapú áramtermelésre helyezik át.