Megkezdődik a szilárd radioaktív hulladékok feldolgozására és tárolására szolgáló létesítmények „forró próbaüzeme” Litvániában, az ignalinai atomerőmű üzemen kívül helyezését célzó folyamatban.
A komplexumot a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó ASZE Rt. németországi leányvállalata, a Nukem Technologies építette, és június 9-én adta át a megrendelőnek „forró próbaüzemre”, ami a működési engedély kiadása előtti fázist jelenti. Előzőleg a társaság megkapta a litván atomenergetikai felügyelet engedélyét az objektum használatára és a radioaktív hulladékokkal végzett munkára – áll az ASZE Rt.-t is magában foglaló, azonos nevű cégcsoport közleményében. A litván jogszabályoknak, az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásainak mindenben megfelelő objektum ipari üzemeltetése a tervek szerint egy év múlva kezdődik.
A Nukem Technologies tölti be a fővállalkozó szerepét a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti tárolójának és a szilárd radioaktív hulladékok raktározására és kezelésére szolgáló, létesítménynek ignalinai építésében. A cég vezérigazgatója, Thomas Seipolt szavai szerint az egyik kulcsfontosságú esemény zajlik az atomerőmű leszerelésének folyamatában: megkezdődik a „forró próbaüzem” és folyik a munka a radioaktív anyagokkal.
Ebben az időszakban eltávolítják a radioaktív hulladékokat az ideiglenes tárolókból, szétválogatják és konténerekbe rakják őket, hogy továbbszállítsák és feldolgozzák az alacsony és közepes radioaktivitású hulladékokat. „Ez az első próbálkozás orosz mintájú atomerőmű üzemen kívül helyezésére. Jelenleg nincs a világon ahhoz fogható feldolgozó-komplexum, mint amilyet átadtunk a megrendelőnek – jelentette ki Thomas Seipolt. – Ez a létesítmény korszerű technológiájú berendezéseket biztosít az ingnalinai atomerőmű számára a hosszú távú radioaktívhulladék-kezelési stratégia megvalósításához.”
Litvánia az európai uniós csatlakozás feltételeként vállalta, hogy bezárja a még a szovjet korszakból örökölt ignalinai atomerőművet, amelynek két, csernobili típusú, RBMK-reaktora adta az ország villamosenergia-termelésének túlnyomó többségét. Az első blokkot 2004, a másodikat pedig 2009 végén kapcsolták le. Az üzemen kívül helyezés mintegy hárommilliárd eurós költségeit egy 2001-ben létrehozott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által irányított nemzetközi alapból fedezik.
Az Ignalinai Üzemen Kívül Helyezést Támogató Nemzetközi Alapot, amely eddig 830 millió euróval segítette a létesítmény leszerelését és a litván energetikai fejlesztéseket, 96 százalékban az Európai Unió finanszírozza, de ott van a befizetők között Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia Spanyolország, Svájc és Svédország is.