Oroszország kezd uralkodóvá válni az atomerőművek exportjának piacán, miután a részesedése már elérte a 60 százalékot.
Egy, a Japan Times angol nyelvű japán napilap internetes kiadásában közölt elemzés idézett ilyen adatokat, azt hangoztatva, hogy az orosz előretörésben nagy szerepe volt egyrészt a Törökországgal, Egyiptommal és Magyarországgal kötött szerződéseknek, másrészt azoknak a gondoknak, amelyekkel a fő vetélytársaknak – a Toshiba japán konszern csőddel küzdő leányvállalatának, a Westinghouse Electricnek és a stagnáló francia atomtársaságnak, az Arevának – kell szembenézniük.
Az elemzés, amely eredetileg a Sentaku havi magazinban jelent meg, felidézi például, hogy hogyan „töltötte ki a Westinghouse csődje miatt keletkezett vákuumot az indiai-orosz együttműködés”. Az ázsiai ország ugyanis azt tervezi, hogy 2024-ig megháromszorozza az atomerőműparkját.
Oroszországnak jelenleg 13 állammal 34 reaktor építésére van szerződése, és ezek összértéke 300 milliárd dollár körüli – írja az összefoglaló,
amely szerint a nukleáris fűtőanyagok szállításáról kötött megállapodásokat is figyelembe véve, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern húsz országgal folytat együttműködést. A paksi bővítésről kötött szerződést szintén felidézi a lap, és arról is említést tesz, hogy az Európai Unió tagállamai közül Csehország szintén újabb atomenergetikai együttműködést fontolgat Oroszországgal.
Az orosz sikerek kulcselemének európai és amerikai energetikai szakértők egyöntetűen Moszkva gáláns finanszírozási készségét tartják. „Az orosz ajánlatok eleve 20-50 százalékkal alacsonyabbak, mint amennyivel a nyugati versenytársak indulnak, a moszkvai kormány pedig teljes támogatásáról biztosítja a Roszatom projektjeit” – írja a lap. Az elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy – mivel az egykor piacvezető Európa és Amerika gondokkal küzd – Kína lehet Oroszország nemzetközi vetélytársa ebben az ágazatban, és az atomerőmű-beruházások világpiaca idővel e két állam ellenőrzése alá kerülhet.