Pályázatot hirdetett az ukrán állami vagyonkezelő alap (FGIU), és várja azon cégek jelentkezését, amelyek hajlandóak bérbe venni az egykori csernobili atomerőmű bizonyos létesítményeit, hogy ott száz megawatt névleges teljesítményű naperőművet üzemeltessenek.
A bérlet legfeljebb 49 évre szólna. Az FGIU Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint az erőmű, amelynek felépítésére 250 négyzetkilométeres területet biztosítanának a csernobili térségben, csak az „első fecske” lenne, és aztán „beindul az üzlet”. Osztap Szemerak ukrán környezetvédelmi miniszter például az idén április 26-án, a csernobili reaktorkatasztrófa 31. évfordulóján azt ígérte, hogy az első naperőmű már ezen a nyáron megkezdi a működését a csernobili zónában.
A jelek szerint van érdeklődés a már jó ideje nyilvánosságra hozott terv iránt, amelynek értelmében az atomerőmű-baleset által sújtott térségben naperőműveket hoznának létre.
Nemrég arról érkeztek hírek, hogy Ukrajna az egyik legnagyobb francia energetikai konszernnel, az Engie-val is tárgyalásokat kezdett. A Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség jelentése szerint egy egymilliárd eurós naperőmű-beruházásról van szó, és a franciák már megkezdték a gazdasági-műszaki megvalósíthatósági vizsgálatokat, amelyek várhatóan az év végére zárulnak le.
„Az atomenergetikában szerzett francia tapasztalat az egyik ok, amiért francia céggel akarunk együtt dolgozni” – mondta Osztap Szemerak, aki azt is elárulta, hogy mintegy hatvan társaság – köztük több kínai is – érdeklődik a csernobili tiltott zónában megvalósítható projektek iránt.