Júniusban az ipari termelés 4,0 százalékkal, az első fél évben 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint júniusban a termelés 6,5 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, de az előző hónaphoz mérve – szezonálisan is kiigazítva – 1,2 százalékkal csökkent – erősítette meg pénteken kiadott második becslésével az egy hete kiadott előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Az ipari export volumene 4,6 százalékkal meghaladta a tavaly júniusit, a feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 34 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 3,6 százalékkal csökkent, míg a 15 százalékos súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 7,2 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 2,6, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A teljes rendelésállomány 2,4 százalékkal elmaradt a tavaly júniusitól, annak ellenére, hogy új rendelésének volumene 6,0 százalékkal nőtt, az új exportrendelések 7,0, az új belföldi rendelések 0,4 százalékkal emelkedtek. Az iparon belül a jelentős súlyt, 96 százalékot képviselő feldolgozóipar termelése 3,9 százalékkal nőtt, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,4 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak háromban csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest.
A májusi 10,3 százalékos növekedés után a feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 1,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti jármű alkatrészeinek termelése 0,9 százalékkal emelkedett, a közúti gépjármű gyártásáé 4,1 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása egyaránt 6,9 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben, 21,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a feldolgozóipari termelésből 7,9 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása, elsősorban a motor-, turbinagyártás kiemelkedő exportteljesítménye miatt – közölte a KSH. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,7 százalékkal nőtt, a kisebb súlyú, 3,3 százalékos gyógyszergyártás 12,9 százalékkal bővült a hazai és a külpiaci eladások élénkülése miatt.
A járműgyártás belföldi értékesítése 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a gépgyártásban 11,0, a villamos berendezésekből 16,1 százalékkal nőttek a belföldi eladások. A vegyipar értékesítése 20,4 százalékos csökkenéssel folytatta idei lejtmenetét, a gyógyszeripar eladásai 6,2 százalékos növekedésbe fordultak a májusi eséséből. Összességében a beruházási javak belföldi értékesítési volumene 6,4, a fogyasztási cikkeké 3,7 százalékkal, de ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 11,5 százalékkal nőtt.
Az exporteladások növekedését a járműipari kivitel 3,6 százalékos csökkenése fékezte, de az első félévben 2,9 százalékos volt a növekedés. A gépipar júniusban 22,3, a félévben 12,0 százalékkal növelte exportját, a számítástechnikai cikkek kivitele 7,2, a fél évben 8,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszerexport júniusban csak 1,7, de a félév alatt 5,1 százalékkal nőtt, a gyógyszeripar kivitelének júniusi 19,9 százalékos növekedése a féléves adatot is 6,7 százalékosra húzta fel.
Az év első hat hónapjában az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,8, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben, 8,3 százalékkal Észak-Alföldön, a legkevésbé, 3,6 százalékkal Dél-Alföldön.