A várakozásoknak megfelelően lassult, de a várt ütemtől elmaradt a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben, az év egészében azonban ismét 4 százalék körüli lehet a bővülés az MTI-nek nyilatkozó banki elemzők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett első becslése szerint a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP volumene az első fél évben 3,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője negatív meglepetésnek nevezte a 3,2 százalékos éves növekedési adatot, a piac ugyanis 3,6 százalékos bővülést várt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy – az első negyedéves 4,2 százalékos bővülési ütem után – a lassulás várható volt. Várakozásai szerint a következő negyedévekben a gazdasági aktivitás újból erősödhet, és ismét 4 százalék körüli lehet a növekedés, amely éves átlagban 3,9 százalékot érhet el. Bár a részletes adatok csak szeptemberben jelennek meg, a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és a vártnál gyengébb mezőgazdasági és ipari teljesítmény visszafogták a bővülést – jegyezte meg.
Németh Dávid a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a lassulás részben a tavalyi magas adattal, részben az ipar gyengébb teljesítményével magyarázható. Az elemző idén éves átlagban 3,8 százalékos növekedést vár. A következő negyedévekben újból gyorsul a gazdaság növekedése, az utolsó negyedévben a GDP-növekedés 4 százalék feletti lehet – mondta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a lassulást elsősorban naptárhatás okozta, mivel három munkanappal kevesebb volt a második negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. A termelési oldalon a mezőgazdaság okozhatta a legnagyobb visszaesést, az ipar teljesítménye a magas bázis és naptárhatás miatt némileg gyengült, a kis súlyú építőipar kibocsátása érdemben gyorsult, míg a gazdaságot lényegében a piaci szolgáltatások erőteljes teljesítménye húzta – írta.
Kiemelte: az év második felében érdemi gyorsulásra számít, a negyedik negyedévben a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is, részben a tavalyi második félévi gyenge bázis miatt, így 2017-ben összességében 4 százalékos növekedést vár. A gazdasági bővülést gyorsítja a harmadik negyedévben a vizes vb és más események, amelyek hatására csúcsra jár az idegenforgalom, majd az év utolsó harmadától már lehet számítani az épülő lakások átadási hullámára, miközben tovább bővül a fogyasztás és a beruházások is – írta.
A beruházásoknál szignifikáns felfelé mutató kockázat az építőipari rendelésállományok, a két év alatt több mint triplázódó építési engedélyek, az ipari ingatlan és irodaépítési boom, a nagy autóipari beruházások, és a közeljövőben érdemben felfutó állami és EU által finanszírozott beruházások egyszerre húznak – jelezte. A vártnál jobb európai konjunktúra és folyamatosan javuló európai kilátások szintén a gyorsabb növekedés irányába mutatnak, ahogy a bérnövekedés és a fogyasztás is.
A kilátások évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek, amit a történelmi csúcsra emelkedő német Ifo index, és hazai üzleti bizalom is tükröz, rövid távon csak a mezőgazdaság jelent negatív kockázatot – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a megkezdett és tervezett beruházások áthúzódó hatásai, valamint az új autóipari kapacitások üzembe helyezése és új modellek hazai gyártása miatt az átlagos növekedés jövőre kissé meghaladhatja az idei évit, így jövőre 4,2 százalékos GDP növekedésre számít.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a GDP idei növekedési üteme 3,7 százalék lehet. Az előrejelzésben lefelé mutató kockázatnak nevezte, hogy a rendelkezésre álló EU-s forrásokat milyen lefutással használja majd fel a kormányzat a következő negyedévekben, illetve az is, hogy a jelentős tempójú nettó reálbérnövekedés mennyiben járul hozzá a belső kereslet élénküléséhez.