Peking felajánlotta az orosz állami atomenergetikai konszernnek, hogy vegyen részt egy beruházásban, amelynek telephelye a tervek szerint a kelet-kínai Csiangszu tartományban, a már – szintén orosz részvétellel – épülő tianwani atomerőműtől mintegy húsz kilométerre lesz.
Mint a Roszatomhoz tartozó, Oroszországban és szerte a világon atomerőművek tervezésével és építésével foglalkozó ASZE holding alelnöke, Andrej Lebegyev elmondta, hat reaktorblokkot terveznek az új atomerőműbe, és ebből legalább két blokk megépítésére jó eséllyel az orosz atomóriás kaphat megbízást. A Roszatomnál a Kommerszant moszkvai napilappal ugyanakkor azt közölték, hogy még nem érkezett konkrét ajánlat Pekingből, nem tárgyaltak az esetleges szerződés részleteiről, így a dokumentum aláírásának hozzávetőleges időpontjáról sem tudnak információt adni.
Már az idei év végéig megszülethet viszont a keretmegállapodás arról, hogy ugyancsak a Roszatom építheti a tianwani atomerőmű 7. és 8. blokkját, amelyek VVER-1200 típusú blokkok lehetnek. Különböző változatok lehetségesek, ahhoz hasonlóak, mint amilyen Belaruszban épül, és amilyet Magyarország és más országok számára is kínál a Roszatom – idézte a RIA Novosztyi hírügynökség az ASZE egyik tisztségviselőjét.
A 19 épülő mellett jelenleg 38 atomerőművi blokk üzemel az országban – fotó: breakbulk.com
A tianwani atomerőmű első két, orosz technológiájú – VVER-1000 típusú blokkja 2006-ban, illetve 2007-ben kapcsolódott először a villamosenergia-hálózatra.
A Roszatom dolgozik a befejezéshez közeledő 3. és a 4. blokk kivitelezésén is. Az 5. és a 6. blokkról Kína úgy döntött, hogy önállóan építi fel, a következő kettő létesítésében azonban újra esélyhez juthat az orosz atomkonszern – adott rövid áttekintést a legnagyobb orosz-kínai közös atomenergetikai projektről a Kommerszant.
Kína ugyanis – ellentétben jó néhány európai országgal – nem fagyasztotta be, de még csak nem is fékezte le atomprogramját a 2011. márciusi fukusimai reaktorbaleset után. A 19 épülő mellett jelenleg 38 atomerőművi blokk üzemel az országban, ezek névleges teljesítménye a Nukleáris Világszövetség (WNA) adatai szerint valamivel kisebb, mint 34 gigawatt. A kormány ugyanakkor azt tűzte ki célul, hogy a blokkok összteljesítménye 2050-re már 400 gigawatt legyen, közben pedig 2030-ig érje el a 100 gigawattot, azaz a most világvezető Amerikai Egyesült Államok szintjét.
Mivel Kína saját nukleáris energetikai technológiával rendelkezik csak ritkán von be külső kivitelezőket az atomprojektek megvalósításába – idézett szakmai véleményeket a Kommerszant. Az Energetikai és Pénzügyi Intézet nevű, független moszkvai elemzőtársaság vezető szakértője, Szergej Kondratyev ugyanakkor azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy Peking nem véletlenül fordul az orosz technológiához.
„Nagy a verseny ezen a piacon, függetlenül attól, hogy kevés a globális szereplő, Ezért komoly harc folyik az új megrendelésekért” – értékelte a kínai ajánlatot, amely szerinte rendkívül csábító a Roszatomnak és általában az orosz beszállítóknak. A tianwani beruházáshoz pozitív tapasztalatok kapcsolódnak – ez az egyik legjobb és legkorszerűbb atomerőmű nemcsak Kínában, hanem egész Kelet-Ázsiában – tette hozzá Kondratyev, aki úgy véli: miután Peking aktívan épít nukleáris létesítményeket amerikai és francia technológia alapján, a diverzifikálás érdekében fordult Oroszországhoz is, mert „nem akar ebben a kérdésben kizárólag az amerikai és az európai technológiától függeni”. Ráadásul Oroszország egy sor egyedülálló technológiai megoldást is kínál – tette hozzá az elemző, példaként megemlítve az úgynevezett olvadékcsapdát, amely megakadályozza a megolvadt fűtőanyag kijutását a reaktorból, vagyis elkerülhetővé teszi a fukusimaihoz hasonló balesetek megismétlődését.
Ugyanakkor más tényezők is szerepet játszhatnak az orosz-kínai atomenergetikai kapcsolatok erősítésében, amelyről tavaly novemberben a két miniszterelnök is közös nyilatkozatot írt alá. Peking különösen érdeklődik a gyorsneutronos technológia, elsősorban a BN-800-as blokk iránt, e terület nemzetközi éllovasa pedig egyértelműen Oroszország. Erről a kérdésről „meglehetősen hatékony” tárgyalások zajlanak, és már a közeljövőben eredményt hozhatnak – mondta Andrej Lebegyev.
Egyszersmind az együttműködés egy másik lehetséges területére is rámutatott, mely szerint közösen valósíthatnának meg harmadik országbeli projekteket. Szavai szerint nagy a Roszatom külföldi megrendelés-állománya, így szükség van építési kapacitásra, partnerekre, és „egyáltalán nem kizárt, hogy ebben az együttműködésben a kínai kollégák is részt vehetnek”. Különösen azért, mert az orosz atomóriás gyakran olyan országokban hajt végre beruházásokat, ahol az építőipari komplexum „nem mindig megfelelően fejlett” – mondta Lebegyev.