Leállították két reaktorblokk építését. Nem valamilyen elmaradott, szegény országban, hanem a világ nagyhatalmában, az Amerikai Egyesült Államokban, annak is Dél-Karolina államában.
Pedig már nem kis pénzt, több mint kilenc milliárd dollárt költöttek rá, és majdnem 40 százalékos az erőmű készültségi foka. Márpedig ha drága is egy létesítmény, annál sokszorosan drágább, ha felhagynak vele, vagy akár csak hosszabb ideig szüneteltetik az újrakezdését.
"Zárójelben idézem föl ezzel kapcsolatban egy hazai vonatkozású emlékemet. 1988-ban az Ipari Minisztériumban, ahol dolgoztam, felső parancsra felül kellett vizsgálnunk az elmúlt húsz év ipari nagyberuházásainak sorsát. Roppantul lehangoló kép tárult elénk. Körülbelül húsz-huszonöt létesítményt vizsgáltunk át, és kiderült, hogy közülük voltaképpen kettő fejeződött be. Azok viszont igen szép hasznot hoztak a működésükkel. A többi leállítva várta sorsát. Hatalmas pénzek, mindnyájunk pénze rothadt befagyasztva az el nem készült létesítményekben, pedig némelyiknél már csak a beruházási összeg néhány százaléka hiányzott a befejezéshez. Mindez bizony hozzájárult országunk gazdasági hanyatlásához azokban az években" írja Szentgyörgyi Zsuzsa az atomenergia.hu portálon közzétett cikkében.
Mi lehet az oka az amerikaiak döntésének, hiszen nagyon büszkén hirdették az elmúlt években, hogy több évtizede, vagyis az 1970-es évek vége óta most újból belefogtak atomerőmű építésébe, ezzel megteremtve versenybe lépésüket ezen a piacon. Méghozzá meglehetősen agresszív versenypolitikával, amit jól jellemzett az építő Westinghouse gyártóvállalat piaci tevékenysége, például az ukrán reaktorok felépítéséhez nem illeszkedő fűtőelemeik szállításával, komoly gondokat okozva ezzel az ukrán üzemeltetőknek.
Mi lehet az oka a leállításnak, ennek a nagy horderejű döntésnek?
Valószínűleg a legfontosabb, hogy a Westinghouse „gazdája”, a japán Toshiba cég nagy veszteségeket halmozott föl évek óta, és ezért megvált (csődöt jelentett) ettől az ágazatától, anélkül, hogy rögtön új vevőre talált volna. Hozzájárulhatott a leállításhoz, hogy a más termékeiről elhíresült cég bizony kiforratlan erőművet épített, seregnyi tervezési hibával. Csúsztak a határidők is, ami mindig gazdasági bajokkal, pénzügyi ráfordítás-többletekkel jár. Arról se feledkezzünk meg, hogy az alacsony olaj- és földgázárak, a palagáz mezők gyorsuló kitermelése az USA-ban előtérbe hozták a rivális üzemanyagú erőműveket.
Ráadásul az USA-ban még két AP-1000 típusú reaktorral továbbra is építenek erőművet Georgia államban. Ott még folytatódnak a munkák, legalább is nem érkezett hír a leállításról. Egyelőre. Mert könnyen lehet, hogy ott is hasonló döntésre jutnak a beruházók. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi politikai légkör sem kedvez az atomenergetika fejlesztésének az USA-ban, mivel maga az elnök, Donald Trump is elkötelezett pártfogója a kőolaj biznisznek.