A gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja a technológiai fejlődés, az innováció, de szervezeti és társadalmi innovációra legalább annyira szükség van, mint technológiaira – mondta Pálinkás József a Joint Venture Szövetség konferenciáján szerdán Budapesten.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke figyelmeztetett, hogy a GDP-növekedés felgyorsításához egyre több fejlesztésre lesz szükség a jövőben, s ezek egyre többe kerülnek. Magyarországot a mérsékelten innovatív országok közé sorolják, ebből a kategóriából nem könnyű, de lehetséges előbbre jutni: elsősorban hatékony és nyitott oktatásra, élvonalbeli kutatásra, valódi innovációra, illetve stabil jogszabályi környezetre van szükség hozzá – mondta.
Az MTI kérdésére az elnök kifejtette: "hajlamosak vagyunk" az innováció fogalmát igen tágan értelmezni. Ha valaki beszerez egy újabb gépsort, és azzal megduplázza tevékenységét, az még nem újítás, az innováció ismérve valamilyen szignifikáns pozitív változás bekövetkezte.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a JVSZ rendezvényén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország tavaly a GDP 1,22 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az Európai Unió 3 százalékos ráfordítást vár el a tagországoktól, s a hivatalos hazai előirányzat is magasabb a 2016-os adatnál.
A gazdaság 2013 második negyedéve óta folyamatosan növekszik, az idén az első fél évben 3,7 százalékos volt a bővülés. A belső felhasználásnak (a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak) egyre erősebb szerepe van a számok kedvező alakulásában – ismertette a KSH elnöke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi 8-10 évben az alacsonyabb hozzáadott értéket adó területek hódítottak teret. Az ipar nemzetgazdasági súlya például a legnagyobb, s a legkisebb a hozzáadott értéke a termelésben.
Új jelenség a munkaerőhiány, amelynek hátterében a munkahelyek számának a növekedése mellett demográfiai okok is állnak, illetve az elvándorlás szerepéről sem szabad megfeledkezni – mondta Vukovich Gabriella. Hozzátette, hogy már hatodik éve folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon, s mára már úgy javul a mutató, hogy közben a közfoglalkoztatottak száma csökken.
Tálas Péter, a JVSZ elnöke szerint minden adott ahhoz, hogy 2018 a magyar gazdaság számára jó év legyen, és akár egy százalékkal is nagyobb legyen a GDP növekedése az ideinél. Világgazdasági oldalról viszont megfigyelhetők olyan kockázatok – például nukleáris veszélyek, az amerikai adminisztráció kiszámíthatatlansága –, amelyek teljes mértékben átírhatják a forgatókönyvet – tette hozzá.