A békés célú nukleáris energetika kiépítésére készül Irak, amihez az atomhatalmaktól számít segítségre.
Az arab ország külügyminisztere, Ibrahim al-Dzsafari New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédében ismertette a kérést, hangsúlyozva, hogy az atomfegyverek terjedését meggátolni hivatott, 1970-ben életbe lépett atomsorompó szerződés minden állam számára nyitva hagyja a lehetőséget a békés atomenergetika fejlesztésére. Márpedig Bagdad kizárólag energiatermelésre használná az atomtechnológiát – hangoztatta a miniszter.
Irak az 1960-1970-es években már tett egy kísérletet az atomenergetika meghonosítására. A Szovjetunió 1968-ban felépítette az ország első kísérleti reaktorát, aztán 1975-ben Szaddám Huszein elnök megállapodott Franciaországgal egy 40 megawattos, könnyűvizes reaktor szállításában. A létesítmény az Osirak nevet kapta. 1979-ben, a touloni kikötőben az izraeli titkosszolgálat felrobbantotta azt a hajót, amely a reaktort szállította volna, Franciaország így egy másikat volt kénytelen átadni Bagdadnak.
1980-ban beindították az új reaktort, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy ne legyen alkalmas atomfegyvergyártáshoz szükséges hasadóanyag előállítására, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megállapítása szerint is megfelelt az atomsorompó-korlátozásoknak. Az izraeli légierő azonban 1981 júniusában így is lebombázta a létesítményt, és Irak azóta nem tett kísérletet atomprogramjának felújítására.
Az egyelőre nem világos – írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség –, hogy az atomenergetikai technológiával rendelkező államok hogyan reagálnak az iraki kérésre, hiszen az arab ország éppen csak kilábalóban van egy véres, kaotikus korszakból, amelyet az Iszlám Állam szélsőséges szervezet térnyerése okozott.