Tizenöt hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kedden a párizsi fellebbviteli bíróság a II. világháború utáni legsúlyosabb franciaországi ipari katasztrófáért felelős vállalat vezetőjét, a cégre, a Total olajipari vállalat egyik leányvállalatára pedig a maximális 225 ezer eurós pénzbüntetést szabta ki gondatlanságból elkövetett emberölés miatt.
A januárban kezdődött fellebbviteli eljárás középpontjában az AZF műtrágyaipari alapanyagot gyártó dél-franciaországi toulouse-i üzemében 2001-ben bekövetkezett robbanás és annak következményei álltak. A katasztrófa 31 ember életét oltotta ki, a helyszínen 2500-an sérültek meg. Az üzem az egykori TotalFinaElf konszern Grande Paroisse nevű leányvállalatához tartozott.
Az üzem egykori igazgatója, a most 72 éves Serge Biechlin és a Grande Paroisse is jelezte, hogy a semmitőszéken fellebbez az ítélet ellen, miután ügyvédjük, Daniel Soulez Lariviere szerinte "nincs bizonyíték az ügyben".
"Sem merényletre, sem arra utaló bizonyíték nincs, hogy gondatlanságok történtek. Bizonyíték hiányában nem lehet senkit elítélni" – mondta az ítélethirdetés követően az ügyvéd. A fellebbviteli bíróság az igazgatót és a vállalatot is bűnösnek találta olyan gondatlanságok és hibák elkövetésében, amelyek a katasztrófát okozhatták.
A már megszűnt vállalat helyén, az egykori gyártelepet felügyelő cégre 225 ezer eurós pénzbüntetést, a volt igazgatóra pedig a 15 havi felfüggesztett börtönbüntetés mellett 10 ezer pénzbírságot szabott ki a bíróság. A több mint 2700 felperes azt szerette volna, ha a Total is a vádlottak padjára kerül, de ezt a fellebbviteli bíróság nem találta megalapozottnak. A multinacionális vállalat eddig 2,5 milliárd euró kártérítést fizetett ki az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek. Az ügyben ez volt a harmadik per.
A toulouse-i fellebbviteli bíróság 2012-ben úgy ítélte meg, hogy a balesetért közvetlen felelősség terheli Serge Biechlint, az AZF akkori igazgatóját, akit egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 45 ezer eurós pénzbüntetésre ítéltek. Az üzemeltető Grande Paroisse-t pedig a maximálisan kiszabható 225 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték. A vád ellenük gondatlanságból elkövetett emberölés, sérülés okozása, valamint gazdasági károkozás robbanás és tűz által, továbbá a munka törvénykönyve előírásainak megsértése volt. A bíróság ugyanakkor felmentette az anyavállalatot, a Totalt és annak egykori elnök-vezérigazgatóját, Thierry Desmarest-t.
A semmitőszék 2015-ben semmissé nyilvánította az ítéletet a bíró elfogultságára hivatkozva, miután kiderült, hogy a bíró az áldozatokat segítő egyik egyesület tagja. A semmítőszék a per megismétlését rendelte el, de ezúttal nem Toulouse-ban, hanem Párizsban. A toulouse-i üzem 221-es raktárában 2001. szeptember 21-én mintegy 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel: a detonációk után ötven méter átmérőjű kráter tátongott a helyszínen. Két gyárépület összeomlott, a különböző mértékű károsodást szenvedett környékbeli otthonok száma megközelítette a 30 ezret. Az anyagi kár több százmillió frankra rúgott.
Az ügyben 2009-ben négy hónapig tartó, kamerákkal kísért elsőfokú pert a több mint 3 ezer felperes és a többi érintett nagy számára való tekintettel nem a bíróságon, hanem rendhagyó módon a toulouse-i városházán rendezték meg. A bíróság akkor kimondta, hogy a biztonsági előírások tekintetében hanyagság történt, de a felmerült kétségek miatt valamennyi vádlottat felmentette a felelősség alól. Ezt három évvel később megváltoztatta a toulouse-i fellebbviteli bíróság.
Az öt éven tartó vizsgálatok során a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a pusztító erejű detonációt vegyi eredetű folyamatok idézték elő: a robbanást az a klórtartalmú anyag váltotta ki, amelyet valamivel korábban helyeztek el a száz méter hosszú raktárépületben, ez lobbantotta be a normális körülmények között semleges műtrágyaipari alapanyagot. A New York-i ikertornyok elleni merényleteket után tíz nappal történt toulouse-i ipari katasztrófa után egy ideig terrorista akcióra is gyanakodtak, de ezt a feltevést hamar kizárták.