A VVER reaktortechnológiáról, a VVER-1200 típusú blokkokkal működő, korszerű, orosz atomerőművekről tartott előadást 2017. október 24-én a Debreceni Egyetemen, majd október 25.-én a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében Olga Momot, a moszkvai MIFI Nemzeti Nukleáris Kutatóegyetem Obnyinszki Atomenergetikai Intézetének docense.
Az orosz atomenergetika hetven év alatt összegyűjtött gazdag tapasztalatai állnak a mai VVER technológia hátterében. 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg a működését a világ első atomerőműve, és a novovoronyezsi telephelyen 1964-ben helyezték üzembe az első nyomottvizes VVER reaktort, amely akkor a világ legnagyobb teljesítményű ilyen létesítménye volt – mondta egyebek között az orosz szakember. A VVER-210 típus műszaki megoldásai a VVER reaktorok különböző nemzedékeinek alapjává váltak.
50 év alatt több mint 70 VVER blokkot csatlakoztattak az energetikai hálózatra Oroszországban és a világ több más államában. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern referenciáiként szolgáló atomerőművek közül 16-ot már leállítottak, 57 máig üzemel, és 42 áll építés, illetve előkészítés alatt. VVER reaktorok működnek például a Paksi Atomerőmű blokkjaiban, a bulgáriai Kozlodujban, a csehországi Dukovanyban és Temelínben, a szlovákiai Bohunicéban és Mohiban, a finnországi Loviisában, és az utóbbi években ilyenek épültek Kínában, Iránban és Indiában is.
Az előadó beszélt arról is, hogy 2017.február végén a Novovoronyezsi Atomerőmű 6. blokkjában megkezdte a kereskedelmi működést a világon elsőként üzembe helyezett 3+ generációs reaktor, a VVER-1200. „E blokkban a legkorszerűbb evolúciós orosz technológiát használják, amely teljes mértékben megfelel a 2011 márciusában a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset nyomán bevezetett biztonsági elveknek és követelményeknek” – fejtette ki Olga Momot
A kutató arról is beszámolt, hogy ezt a reaktorblokkot nemcsak aktív, hanem emberi közreműködést nem igénylő, passzív biztonsági rendszerekkel is felszerelték. Ezek közé tartozik a kettős falú, hermetikus konténment, a passzív hőelvezető rendszer és a zónaolvadék-csapda.
A blokk ellenáll az erős földrengésnek, az óránként több mint 200 kilométeres sebességű szélnek, a cunaminak és az áradásoknak is. Jelenleg ilyen reaktorblokkok épülnek egyebek közt a Leningrád-2 Atomerőműben, valamint Belaruszban, és ilyet terveznek Paks 2 atomerőműbe, valaminta finnországi Hanhikivi-1 Atomerőműbe is.
A korszerű, megbízható technológia alkalmazása világelsővé tette a Roszatomot a nukleáris energetikában, amelynek segítségével – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint – az elmúlt 45 évben 56 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását sikerült elkerülni a világon.
A több mint 350 vállalatból álló, 250 ezernél is több munkatársat foglalkoztató orosz atomkonszern összbevétele az elmúlt tíz évben meghaladta a 133 milliárd dollárt. Szakemberei jelenleg Oroszországban 8, 12 másik államban pedig összesen 34 atomerőművi reaktorblokk építésén dolgoznak. A Roszatom a világ minden hatodik atomerőművét, azaz 15 ország 75 reaktorát látja el az üzemeiben előállított nukleáris fűtőanyaggal.