Megkezdődött a Paks II beruházás első tíz, 98 millió eurós összértékű fővállalkozói számlájának kifizetése – jelentette be Aszódi Attila a Portfolio Energy Investment Forum 2017 keddi budapesti konferenciáján.
Az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár hozzátette: eddig nem hívták le az orosz hitelt, de a helyzet a napokban megváltozik. A fővállalkozói számlák 80 százalékát az orosz államközi hitelből, 20 százalékát hazai költségvetési forrásból fedezik. Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János hétfőn döntött úgy, hogy megkezdődhet a számlák kifizetése. A tervezési munkákért járó első kifizetések elindításával együtt megemelik a Paks II. Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét – közölte Aszódi Attila.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottságnak a paksi beruházást vizsgáló eljárása alatt nem lehetett az orosz félnek az elvégzett munkáért fizetni, de az uniós testület jóváhagyása után ez a korlátozás megszűnt.
A paksi beruházáshoz szükséges legfontosabb alapengedélyeket már megszerezték, meg tudják kezdeni a létesítési engedélykérelem összeállítását, illetve 2018 elején megkezdődhet a felvonulási terület előkészítése és az ott szükséges épületek megépítése – összegezte az államtitkár. Hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a két új blokk 2026-ban, illetve 2027-ben megkezdhesse kereskedelmi üzemét.
Aszódi Attila elmondta, jogerős és végrehajtható a környezetvédelmi engedély, a projekt megkapta a telephelyengedélyt, megvan az elvi vízügyi engedély és az elvi kapcsolódási engedély. Felidézte azt is, hogy Paks II-vel kapcsolatban az Európai Bizottság hat különböző kérdést vizsgált, és minden uniós jóváhagyás megszületett. Az állami támogatás kérdéséről szólva kiemelte, az uniós testület szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint veszteséget termelne a projekt, a legvalószínűbb az átlagos évi 7,35 százalékos hozam. A bizottság szerint egy piaci magánbefektető évi 7,88 százalékos hozamot várna a beruházástól, tehát mintegy 0,53 százalékpont a különbség.
Az államtitkár előadásában kitért arra, hogy az Európai Unióban a villamosenergia-termelésben mintegy 30 százalékos az atomenergia részesedése, 40 százalék fölötti a fosszilis energiahordozók szerepe, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások aránya változó.
Az uniós tagállamokban a következő 15 évben az erőművek elöregedése miatt jelentős termelési kapacitások esnek majd ki, ugyanakkor az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez 2040-re 10 százalékra kell visszaszorítani a fosszilis energiahordozók részesedését – jelezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a különböző uniós tagállamokban nagyon eltérőek a természeti adottságok, ami meghatározza az energiatermelési struktúrát. Példaként hozta fel, hogy a szomszédos Ausztriában a domborzati viszonyok miatt a villamosenergia-ellátás mintegy 60 százalékát vízenergiából tudják fedezni, Magyarországon viszont elhanyagolható ez az arány.
Az államtitkár kifejtette, Magyarországon is jelentős erőművi fejlesztésekre van szükség, Paks II ennek egy szelete. A beruházás célja, hogy a paksi atomerőmű kieső blokkjait pótolja, a jelenleg működő négy blokkot ugyanis 2032-37 között le kell állítani. Jelentős további, nem atomerőművi fejlesztések is szükségesek ahhoz, hogy a magyar villamosenergia-rendszert biztonságosan lehessen működtetni – emelte ki Aszódi Attila.
Velez Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezető-helyettese a megújuló energiákról szólva egyebek mellett kiemelte, dinamikusan fejlődik a háztartási méretű kiserőművek piaca Magyarországon. Különböző várakozások vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a dinamika fennmarad-e, de ezek a projektek fejlődni fognak, miközben a beruházások költségei csökkennek, ami a legtöbb megújuló energiaforrásról elmondható – tette hozzá.
Hamarosan teljessé válik a Metár-rendszer, a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer működtetéséhez szükséges szabályrendszer, az erre vonatkozó kormányrendeletek megjelenése a következő hetekben várható – mondta. Kitért arra, hogy az Európai Unió előírásának megfelelően a hazai energiafelhasználás legalább 13 százalékát megújuló energiákból kell fedezni 2020-ig, ami önkéntes vállalással 14,65 százalékra emelkedett, ezt gyakorlatilag már teljesítette is Magyarország.