Támadják Romániában az ellenzéki médiumok és jobbközép ellenzéki pártok a szociálliberális kormánykoalíciót, miután kiderült, hogy magyar cégek nyerték meg az Arad és Szeged között hamarosan elkészülő román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását.
A Hotnews.ro ellenzéki hírportál szerdán A Magyarországnak eladott román gáz botránya címmel arról számolt be: a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői a többi ellenzéki párt politikai támogatását próbálják megszerezni ahhoz, hogy parlamenti különbizottság létrehozását kezdeményezhessék az ügy kivizsgálása érdekében.
Előzőleg a román ellenzéki sajtó azon méltatlankodott, hogy Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatása után a magyar külgazdasági és külügyminiszter MTI-nek adott nyilatkozatából kellett megtudnia, hogy Magyarországra kerülhet a fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelendő földgáz jelentős része, mivel erről a román fél semmilyen konkrétumot nem hozott nyilvánosságra.
Az Adevarul című lap egyik szerzőpárosa "precedens nélküli, tisztázásra váró, rejtélyes történetnek" nevezte, hogy Románia "a teljes fekete-tengeri gázt odaígérte" három magyar vállalatnak, Magyarországot hozva ezzel helyzetbe, ahelyett, hogy Romániát segítené hozzá regionális súlyának növeléséhez.
Ludovic Orban, az ellenzék legnagyobb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke múlt héten felszólította a bukaresti parlament házelnöki tisztségét ellátó Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt és Calin Popescu Tariceanut, a kormánykoalíció kisebbik pártjának (ALDE) elnökét: mondják meg nyíltan, hogy tettek-e az ügyben elkötelező ígéretet a magyar külügyminiszternek, ha pedig nem válaszolnak, akkor "titkos alkudozással és a nemzeti érdekek elárulásával" vádolja őket.
A román külügyminisztérium az ellenzéki hangulatkeltést azzal próbálta leszerelni, hogy az EU által támogatott Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria (BRUA) gázvezetékről van szó, de az energiabiztonsági témákat is napirendre tűző Melescanu-Szijjártó találkozón nem írtak alá semmilyen egyezményt. A román külügy hozzátette, hogy Bukarest jelentős uniós forrásokat veszíthet, ha nem fejezi be a vezetéket a vállalt határidőre, de egy ilyen létesítmény nem azért épül, hogy egyetlen ország érdekeit szolgálja.
Szerdán Varujan Vosganian, az ALDE képviselőházi frakcióvezetője leszögezte: a házelnököknek semmilyen felelősségük nincs Románia, Magyarország és Bulgária gázhálózatának összekapcsolásában, ugyanakkor bírálta azokat az ellenzéki politikusokat, akik "hazugságokat terjesztve" támadják a Románia számára előnyös BRUA-gázvezeték ügyét.
Szijjártó Péter február 5-i bukaresti tárgyalásait követően bejelentette: történelmi előrelépést hozhat Magyarország energiabiztonságában a magyar-román együttműködés, mivel Románia vállalta: 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Azt a román külügy sem cáfolta, hogy a kapacitáslekötési licitet magyar cégek nyerték meg, szerdán pedig Mariana Gheorghe, az OMV-Petrom vezérigazgatója közölte, hogy az OMV-csoporthoz tartozó romániai olajipari vállalat is részt vett – csak nem nyert – az eljárásban, amelynek nyerteseiről üzleti titoktartási kötelezettségei miatt nem közölhet információkat.