76 éves korában, több évtizede húzódó izomsorvadásos betegség után hunyt el Stephen Hawking, az elméleti fizika úttörője, aki műveivel felbecsülhetetlen szolgálatot tett a fizika népszerűsítéséért. A fizika tudományát forradalmasító elméletei ellenére sem kapott Nobel-díjat.
Stephen Hawking 1942-ben, Oxfordban született. A későbbi fizikusi tehetsége már nagyon fiatalon előjött: mindössze 17 éves volt, amikor felvették az Oxfordi Egyetem hallgatói közé. 1965-ben, alig három év után fejezte be az egyetemet, és szerezte meg első diplomáját, ezt követően pedig Cambridge-be ment megszerezni a doktori címet is. Ezidőtájt kezdett el a fekete lyukakkal foglalkozni. Sajnos ekkortájt, 21 évesen diagnosztizálták nála a visszafordíthatatlan izomsorvadással járó ALS-szindrómát. A diagnózist követően mindössze két évet jósoltak neki.
Hawking mindössze 32 évesen, 1974-ben válik a Királyi Akadémia egyik legfiatalabb tagjává, öt év múlva pedig már a Cambridge alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékén professzor. (Ezt a titulust korábban Isaac Newton is betöltötte.) Néhány év múlva Hawking egy komolyabb tüdőgyulladást kapott, és egy életmentő beavatkozás miatt többé már soha nem tudott beszélni. Ekkor kapta a híres robothangú beszédszintetizátort.
Hawking egyik legnagyobb hőstette kétségtelenül a laikusok számára sokszor agyzsibbasztó elméleti fizika népszerűsítése volt. Hawking az első sikeres, a fizikát a hétköznapok szintjére szelídítő könyve 1988-ban jelent meg, és "Az idő rövid története" címet kapta és rövid időn belül bestsellerré vált. A fizikus népszerűsége azóta töretlen: bár a lovagi státusz 1990-ben visszautasította (a tudományos kutatások mostoha finanszírozása miatt), több különböző, neves kitüntetést is magáénak tudhat, továbbá élete során vagy fél tucat tudományos-fantasztikus filmben és sorozatban tűnt fel egy-egy (gyakran nem kevés öniróniával megfűszerezett) cameo erejéig.
Hawking 1997-ben egy ismeretterjesztő TV-sorozatot vezet, majd 2001-ben megírja a következő nagy ismeretterjesztő könyvét, ami "A világegyetem dióhéjban" címet kapta. A könyvben a hétköznapi, nem fizikusnak készülő olvasókat is végigvezet saját kutatási területein – a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. A könyvben továbbá a fizika Szent Gráljának gondolt, az általános relativitáselméletet, illetve a kvantumjelenségeket is közös nevezőre hozó egyetlen, általános leíró elméletét keresi.
Az utóbbi években Hawking a cseppet sem optimista jóslataival vált ismertté: a népszerű fizikus szerint alig pár évünk maradt a globális felmelegedés problémájával foglalkozni, különben új bolygót kell keresnünk magunknak. Ezen kívül a mesterséges intelligenciák veszélyeire is felhívta a figyelmet. Hawking végül életének hetvenhatodik évében, a pi világnapján hagyta el a földi életet.