Körvonalazódnak annak az EU által finanszírozott, kiemelt projektnek a határai, melynek célja a csökkenő széndioxid kibocsátású energiatermelés és az acélgyártás dekarbonizációja: április 16-án a voestalpine cég linzi központjában a H2FUTURE elnevezésű projektet irányító konzorcium hivatalosan jóváhagyta a világ legnagyobb, "zöld" (környezetbarát) hidrogén termelésére szolgáló kísérleti üzemének építését.
Az új üzemet építő konzorcium tagjai: voestalpine, Siemens, VERBUND és az Austrian Power Grid, valamint kutatási partnerként részt vesz a munkában a K1-MET és ECN cég is. A 6 megawatt teljesítményű üzem a leghatékonyabb és legkorszerűbb ilyen típusú létesítmény. Az ipar és az energiatermelés területén tevékenykedő partnerek olyan jövőbeni áttörést eredményező technológiák kutatására fogják használni ezt a kísérleti üzemet, amelyek a hosszú távú globális klímaváltozási célok eléréséhez szükségesek. Az ütemterv szerint a gyár 2019 tavaszára lesz teljesen működőképes.
A fő klímaváltozási cél szerint 2050-re körülbelül 80 százalékkal kell csökkenteni a CO2 kibocsátást. Ez szükségessé teszi, hogy mind az energiaszolgáltató cégek, mind az ipar szereplői kellően felkészültek legyenek és közösen kutassák a célhoz vezető új utakat. Ezt a feladatot kell elvégezni a H2FUTURE kutatási projekt keretében. Világszerte 600 milliárd köbmétert meghaladó mennyiségű hidrogént használnak évente, és ennek több mint 95 százalékát magas CO2kibocsátással járó folyamat során állítják elő. A voestalpine cég Linzben levő telephelyén épül meg az a "zöld", más szóval CO2-mentes hidrogén előállítására szolgáló üzem, amely a világ legnagyobb és legkorszerűbb ilyen típusú létesítménye lesz.
A jövőben az EU által finanszírozott 18 millió eurós projektet arra használják, hogy megvizsgálják a "zöld" hidrogén alkalmazási lehetőségeit az acélgyártás különféle szakaszaiban, valamint integrálják a technológiát az energiaátviteli hálózat energiatartalékait kezelő piaci struktúrákba. Az ipari, szállítási és energetikai szektor számára a CO2-mentes hidrogén fontos energiaforrás a szektorok összekapcsolását célzó tevékenységek során és jelentős mértékben elősegítheti a klímaváltozási célok elérését. Az elképzelések szerint az új üzem az energiaváltás felé vezető út egyik technológiai mérföldköve, így hozzájárul az acélipar fokozatos dekarbonizációjához.
A projekt 2017 elején történt indítását követően a kísérleti létesítmény építése felgyorsult a voestalpine csoport linzi telephelyén. Az alapok lerakása megtörtént, jelenleg az üzemcsarnok építése folyik. Az elektrolízishez szükséges fő alkotóelemek szállítására a nyár folyamán kerül sor, egy éven belül pedig elindul az éles üzem. A tervek szerint az átfogó, kétéves időtartamú tesztprogram 2019 tavaszán kezdődik. "A CO2-mentes hidrogén előállítására szolgáló új kísérleti üzem megépítése egy lépéssel közelebb visz minket az acélipar hosszú távú technológiai átalakításának megvalósulásához.
A cél olyan valódi áttörést eredményező technológiák kutatása, amelyek a következő néhány évtized során ipari méretekben is alkalmazhatók lesznek" - jelentette ki Wolfgang Eder, a voestalpine AG igazgatótanácsának elnöke. A technológiai és beruházási termékekkel foglalkozó csoport elképzelése szerint a szenet és kokszot használó eljárásoktól eltávolodva, a földgáz alapú, áthidaló technológiákon keresztül – amire a Texasban található, közvetlen redukciós technológiát alkalmazó üzem a példa – végül átállnak a "zöld" hidrogén lehető legnagyobb mértékű felhasználására. "Ennek előfeltétele az, hogy elegendő energiát állítsunk elő megújuló forrásokból és versenyképes áron" – tette hozzá Herbert Eibensteiner, a voestalpine AG igazgatótanácsának tagja, aki az acélipari divízióért felelős.
"Az üzem alapvető fontosságú eleme a Siemens által szállított csúcstechnológia. A környezetbarát eljárásokból származó elektronok használatával a vizet alkotóelemeire (hidrogénre és oxigénre) bontjuk" – magyarázta Wolfgang Hesoun, a Siemens AG Österreich (Siemens Austria) igazgatótanácsának elnöke. A Linzben épülő kutatási létesítményhez a Siemens a világ jelenleg legnagyobb PEM (protoncserélő membrános) elektrolizáló modulját fejlesztette ki. A 6 megawatt kapacitású üzem óránként 1200 köbméter "zöld" hidrogén előállítására lesz képes. A cél a rekordot jelentő 80 százalékos kimenő hatásfok elérése abban a folyamatban, melynek során villamos energia felhasználásával hidrogént állítanak elő.
A hidrogén tárolható, majd számos célra felhasználható: lehet ipari nyersanyag, mint Linz esetén láttuk, funkcionálhat üzemanyagként mobilitási alkalmazásoknál, de hasznosítható mint az áram- és gázszolgáltatás energiahordozója is. "A Siemens elkötelezett híve a tiszta (környezetbarát) energiának, az energia előállításától és elosztásától kezdve egészen az energia felhasználásáig. A hatékony technológiáknak kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy meggátoljuk a klímaváltozást és megakadályozzuk annak drámai következményeit" – magyarázta Hesoun. 2050-re a hidrogén iránti globális igény tízszeresére, mintegy 6 trillió köbméterre nő.
A linzihez hasonló üzemek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy ezt a növekvő keresletet szinte CO2-semleges módon elégítsük ki. "Az energiaigényes iparágak is lehetnek klíma-semlegesek. Ez a jelentős projekt egy lépéssel közelebb visz minket a globális dekarbonizációt kitűző célhoz" – jelentette ki Roland Busch, műszaki vezérigazgatóhelyettes és a Siemens AG igazgatótanácsának tagja. "Ez a technológia segíti ügyfeleinket az energetikai szektoron belüli átalakulással és a klímaváltozás elleni fokozódó védelemmel kapcsolatos feladataik ellátása során. A Siemens maga számára is ambiciózus dekarbonizációs célokat tűzött ki: 2020-ra széndioxid kibocsátásunkat a jelenlegi felére csökkentjük, és 2030-ra klíma-semlegesek leszünk" – mondta Busch.
Csak akkor állítható elő "zöld" (környezetbarát) hidrogén, ha megújuló forrásokból származó elektromos energiát használunk a víz elektrolizálásához. A 128 vízerőművel rendelkező VERBUND, amely Ausztria legnagyobb villamosenergia vállalata és a vízenergiából elektromos energiát előállító egyik élenjáró európai cég, az általa termelt elektromos energiának csaknem 100 százalékát megújuló forrásokból generálja. "Ahhoz, hogy a szelet és napot hasznosító erőművek által termelt, változékony megújuló energiát energetikai rendszerünkbe integrálhassuk, a jövőben még több tárolási lehetőségre lesz szükségünk. Az Alpokban levő szivattyús energiatározó üzemeink, valamint a különféle méretű akkumulátoros tároló megoldásaink mellett óriási lehetőséget látunk a "zöld" hidrogént hasznosító energiatárolásban is" – jelentette ki Wolfgang Anzengruber, a VERBUND vezérigazgatója.
"Számunkra a "zöld" hidrogén tökéletes példája a különféle szektorok összekapcsolásának, amire sürgősen szükség van az energiatermelés, az ipar és a szállítás dekarbonizációjához." A VERBUND fogja szolgáltatni a megújuló forrásokból előállított villamos energiát a H2FUTURE projekthez, továbbá feladata lesz az energiaátviteli hálózattal kapcsolatos szolgáltatások kifejlesztése is. Az igényoldali menedzsment (fogyasztói befolyásolás) révén a PEM elektrolizáló egység dinamikus, normál terhelő komponensként funkcionál és segíti az egyre változékonyabb energiaellátásban előforduló ingadozások kiegyenlítését.
Az új üzemmel kapcsolatos projekt körülbelül 18 millió euróba kerül a hat konzorciumi partner számára a projekt 4,5 éves időtartama során. Ebből az összegből mintegy 12 millió eurót az Európai Bizottság finanszíroz, főként az FCH JU (Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás) költségkeretéből. "A H2FUTURE projekt egyike az EU Horizon2020 programja által finanszírozott, kiemelt FCH JU projekteknek. Azt demonstrálja, hogy az acélgyártáshoz hasonló nagy iparágak környezetbarát átalakítása megvalósítható és az ehhez vezető út már a közeljövőben is járható. Mi több, ez a projekt jól szemlélteti a szektorok sikeres összekapcsolását. Mindkét aspektus alapvetően fontos szerepet játszik annak bizonyítása során, hogy a hidrogén az európai klímaváltozási célok elérésének fontos tényezője" – magyarázta Bart Biebuyck, az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH JU) ügyvezető igazgatója.