Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolásának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója.
A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket vizsgáló munkacsoportok együttműködésének erősítése volt. A munkacsoportok közös megbeszélését Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. „A mai, információkkal elárasztott világban igyekeznünk kell hiteles és megbízható forrásként szolgálni mind a döntéshozók, mind a nagyközönség számára.
Az EASAC munkájához hasonlóan további területeken – például a tantárgy-pedagógiai vagy a víztudományi program keretében – folytatunk átfogó kutatásokat, hogy minél megalapozottabb és összetettebb szakmai ajánlásokat tegyünk a döntéshozóknak” – mondta. Lovász László köszöntőjében hangsúlyozta a szervezet állásfoglalásainak jelentőségét, amelyeket az MTA is forrásként használ közleményeihez.
Tulassay Tivadar, az EASAC Tanácsának magyar tagja is hangsúlyozta az Akadémia aktív szerepvállalását a szervezetben: az EASAC vezető testületeiben és a jelentéseket készítő munkacsoportjaiban is rendszeresen vesznek részt magyar szakértők. A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló jelentés hazai vonatkozásait Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa ismertette. A 14 ország 19 szakértője által kidolgozott jelentés az Európai Bizottság döntéshozatali folyamatainak segítésére fogalmaz meg ajánlásokat a megfelelő erdőgazdálkodás kialakítására. A jelentés egyebek mellett szorgalmazza az erdők biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatásainak erősítését, valamint hangsúlyozza, hogy az erdők biomasszája révén csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke.
Hartmann Bálint, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratóriumának kutatója a villamos energia tárolásának jelentőségéről szóló jelentés kapcsán a magyarországi szabályozást és lehetőségeket ismertette. A beszámoló célja egy független értékelés összeállítása volt az energiatárolás jelentőségéről. A tanulmány – Németország és Svájc példája nyomán – hangsúlyozza a megújuló villamos energia felhasználásának szerepét. A nukleáris energia használatának visszaszorulása következtében a megújuló energiaforrásokból származó európai villamos energia tartaléka a jelenlegi 26%-ról 2030-ra várhatóan 45%-ra emelkedik. A dokumentum készítői az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására is további ajánlásokat fogalmaztak meg.
A munkacsoportok kutatási területei és témái több ponton is összeérnek. Ezért a szervezők – közöttük Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója és Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója – a munkacsoportok meghívásán túl közös megbeszélések szervezésével is segítették a tudományterületek neves képviselőinek találkozását és további együttműködések kialakítását.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületéről (EASAC)
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémián, hogy közösen fogalmazzanak meg független, tudományosan megalapozott, szakértői tanácsokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdésekben.
A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket. Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaeaés az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.